(MTI) A Művészetek Palotájában megnyitása óta több millió látogató fordult meg, csak tavaly több mint 650 ezer. Az elmúlt három év során azonban az intézmény állami támogatása majdnem 40 százalékkal csökkent - kritikus szintet ért el. A Müpa bevételeiben a 2005-ös indulás és 2010 között 76 százalékról 62-re csökkent az állami támogatás aránya.
? Az öt évre szóló stratégiai terv elkészítésével a Müpa arra keres megoldást, hogy a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodással, új irányok nyitásával hogyan tarthatja fenn a minőségi kultúra képviseletében elért nemzetközi pozícióját, rendezvényeinek színvonalát és mennyiségét ? jelentette be hétfőn délben Káel Csaba, az intézmény vezérigazgatója. A Művészetek Palotája a jövőben olyan figyelemfelkeltő témákra, művészeti koncepciókra és zenetörténeti egybeesésekre fűzi fel programjait, amelyekkel könnyebbé teheti a közönség választását. A tematikus műsorszerkesztés elve nemcsak egy-egy produkció esetén érvényesül, hanem egymást erősítő sorozatok létrehozásában is megmutatkozik majd. Erre, és a kiszámíthatóbb, hosszú távú tervezésre ad lehetőséget, hogy a Müpa 2012-től évadonként, szeptembertől júniusig tartó időszakokban szervezi és szerkeszti programjait.
Az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata a koprodukciók létrehozása, a hazai és nemzetközi intézményekkel közös előadásokban összeadódik a résztvevők kulturális tőkéje és tapasztalata, míg a költségek és a bevételek megoszlanak.
A Művészetek Palotája az összefogás szellemében hívta meg évadnyitó sajtótájékoztatójára a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet, a Magyar Állami Operaházat, a Budapesti Fesztiválközpontot, az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA-t), a Magyar Turizmus Zrt.-t. és az épület rezidens intézményeit, a Nemzeti Filharmonikus Zenekart, a Nemzeti Táncszínházat és a Ludwig Múzeumot.
A Liszt-év eseményei messze túlmutatnak az évfordulón ? emelte ki Káel Csaba ?, hiszen Liszt Budapesten vett rész a Zeneakadémia létrehozásában, első elnöke volt, öröksége a jelen és jövő nagy ereje lehet itthon és a nemzetközi színtéren. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a magyar zenei élet tudásbázisa. A Művészetek Palotájának pódiumára, az Opera színpadára képez énekeseket és hangszeres muzsikusokat, zenetanárokat minden szintre, zeneszerzőket, akik a magyar zeneszerzés jeles hagyományát vihetik tovább ? fűzte hozzá Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora. "Történelmi jelentőségű összefogásunkkal azt akarjuk kifejezni, hogy a zene szellemében ebben a széthúzó országban is megteremthető a harmónia."
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa hangsúlyozta, a dalszínház látványos gesztust tesz azzal, hogy a most futó évadba korábban beállított Ring produkciójának első darabját visszavonja addig, amíg a Művészetek Palotája műsorán tartja a Tetralógiát. Bíznak abban, hogy a Müpa Wagner-produkcióiba addig is meghívják a legjobb magyar énekeseket, és e tekintetben bírják Káel Csaba vezérigazgató ígéretét.
A Budapesti Fesztiválközpont számára is különösen időszerű és fontos a kiemelkedő jelentőségű intézmények összefogása, az együttműködés, a költségek megosztása és a közös tervezés ? fogalmazott Vitézy Zsófia, a központ ügyvezetője.
"A Müpa exkluzív minőségi tartalmakkal segítheti az MTVA egyik alapfeladatát, a kultúra megjelenítését. Az erről szóló tárgyalások bíztatóan alakulnak ? mutatott rá Rockenbauer Zoltán kulturális főszerkesztő. A Müpa és az újjászerveződő közmédia közötti stratégiai együttműködés esetén nézők és hallgatók millióihoz juthatnak el az épületben rögzített előadások. A kép- és hangzóanyagok tartalmát erre a célra, új műsorformátumokban bontanák ki a közmédia csatornái." Nagy lehetőséget kínál a közmédia számára a Müpa nagy értékeket rejtő hang- és videoarchívuma is.
A Magyar Turizmus Zrt. és a Művészetek Palotája közötti stratégiai együttműködés célja a kulturális turizmus fejlesztése, a kínálat minél nagyobb körben történő megismertetése, népszerűsítése. A két intézmény összehangolja marketingtevékenységét ? ígérte Horváth Gergely vezérigazgató.
Ízelítőt is adtak a Müpa 2012-es programjaiból: a 2012-es évet is Haydn A teremtése nyitja, ezúttal a La Scintilla zenekart vezényli Fischer Ádám. 2007 után tér vissza a Müpába a Sir Neville Marriner dirigálta Academy of St. Martin in the Fields kamarazenekar, január 25-i koncertjükön Martin Helmchen játssza Mendelssohn II. zongoraversenyét. A háromszoros Grammy-díjas Chanticleer énekegyüttes szintén járt már a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, Love Story című estjük a gregoriántól a popzenéig válogat a kórusirodalomból január 29-én.
Bryn Terfel bariton február 4-i, Rosszfiúk című estjén a zeneirodalom antihőseinek bőrébe bújik a Gareth Jones által dirigált Budapest Filharmóniai Társaság Zenekarának és Énekkarának kíséretében.
Esa-Pekka Salonen két Sibelius-darabot tűzött a londoni Philharmonia Zenekar műsorára, melyet repertoárjuk fontos elemével, Beethoven VII. szimfóniájával egészítenek ki március 5-én. Május 18-án a világ legrégebben alapított ma is működő szimfonikus együttese, a lipcsei Gewandhaus fellépése hozhatja lázba a komolyzenei közönséget.
Tovább folytatódik a hazai szimfonikus zenekarokat bemutató Szimfonikus felfedezések sorozat is, a Savaria Szimfonikus Zenekar, a Zuglói Filharmónia, a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Concerto Budapest részvételével, és olyan szólistákkal, mint Rohmann Ditta, Devich Gergely, Baráti Kristóf és Oláh Kálmán.
