- Tasi még dolgozik az anyagon, próba közben mindig előkerülnek új ötletek. A történet alapja, gerince nagyon erős: egy swinger klub mocskos világába bekerül két ember, akiket elsodor, bedarál az egész. Az csak egy egyik vetület, hogy az egymáshoz való viszonyuk nem javul, pedig ezzel a céllal jöttek ide. Sokkal rosszabb, hogy erkölcsileg is zuhannak egy nagyot. De még minden eléggé képlékeny, ha egy vagy két hét múlva beszélgetnénk, valószínűleg egészen mást gondolnék. Egyelőre a keresési fázisban vagyunk, nincsenek lerakva a cölöpök, igyekszünk megtalálni azokat a helyeket, ahová ezeket le lehet és le kell tenni. Nem régóta próbálunk, naponta alakul a dolog. Ilyenkor nagyon nehéz beszélni akár a saját szerepemről, akár az egészről, hiszen még én sem látom tisztán. Van például egy olyan rész, ahol filmszerűen kellene látnunk a főszereplőnek, Cate-nek a látomásait, flash-eit. Ezt egyelőre elképzelni sem tudom, hogy technikailag hogyan valósul majd meg. Kísérletezünk, hogy melyik forma lehet működőképes.
- Gondolom, a témán és a helyszínen nem lepődtél meg, hiszen nem először találkozol Tasnádi Istvánnal.
- Olyannyira nem, hogy Tasival már tizenöt éve szoros kapcsolatban vagyunk, jó néhány darabban dolgoztunk együtt, kezdve a Bárka alapításától egészen a Krétakörig. Legalább fél éve tudom, hogy dolgozik a Kupidón, többször beszélgettünk is róla. Az évad lesz egy másik közös munkánk is.
- Azt mondod, két hét múlva egészen másokról beszélgetnénk, de most, a próbaidőszak jelen állapotában mi az, ami a leginkább foglalkoztat?
- Talán az, hogy ezt a mocskos, görény világot hogyan lehetne finoman és decensen megmutatni. Úgy, mintha ez teljesen természetes lenne. Mert ebben a közegben ez a rendjén való. Őrület, nem is tudjuk felfogni, hogy néhány évvel ezelőtt tőlünk 200 kilométerre Szerbiában emberfejjel fociztak, teljesen belefeledkezve a játékba. Erre az ember döbbenten, kitágult szemmel nézel a semmibe, mert sokkoló. Vannak bizonyos elfogadott társadalmi normák, amelynek vannak határai. És ha ezt valaki átlépi, és még teljesen normálisnak is véli, az bizony zavarba ejtő. A swingerezés Magyarországon ebbe a kategóriába tartozik. Viszont a lehető legtermészetesebb módon kell kezelnünk a témát és a párbeszédeket, hiszen a darab szerint ebben a közegben társalgássá válhat például ez: "kérsz te is egy kávét, vagy inkább k...k egyet? Á, ne, inkább utána. Vagy előtte?" Abban reménykedünk, hogy ez tényleg olyan erőteljes lesz, mint amilyennek mi gondoljuk. Nyilván nem véletlenül született meg ez a téma Tasi fejében, valamit nagyon el akar sikítani.
- Az általad játszott Oberon-figura a legnagyobb machinátor, az ő kezében futnak össze a szálak, de nyilván az ő lépéseit, indokait is teljesen természetesen és magától értetődően kell kezelned a magad számára.
- Ellene kell majd játszani, mert ott lesz a szövegben az a borzadály. Ez épp olyan, mint amikor halljuk a hírekben, hogy valakiről, aki kinyírta a családját, azt mondják a szomszédok: pedig olyan rendes, kedves és segítőkész volt! Itt olyan emberekről van szó, akik a társadalom által fölállított kereteket feszegetik, esetleg át is lépik, de amikor kimennek, élik a rendes életüket. Van családjuk, elviszik a gyerekeiket az iskolába, ülnek a szülői értekezleten, elmennek a munkahelyükre; a környezetük nyilván csak ezt az oldalukat ismeri. Ebből kell kiindulnom.
- Amióta tavaly átalakult a Krétakör, most dolgozol újra először Csákányi Eszterrel, Katona Lászlóval és Scherer Péterrel?
- Mint új munka, igen, mert a Fédra Fitnessben nem voltam benne. De folyamatosan játsszuk A jeget, a Nézőművészeti Főiskolát, a Mulatságot... Nem úgy szakadtunk el egymástól, hogy évente csak néhányszor találkozunk. Tehát nincs olyan érzésem, mintha két-három év kihagyással újra összejött volna ez a csapat. Jó velük dolgozni, mert jó volt a Krétakörben, nyilván ezért is keressük egymást. És ha van rá mód, miért ne csinálnánk valamit közösen?
images0_062ab46a93964efaa93378da2e02c976
