NEM Nem hagyományos Rózsalovag

Zene

A rózsalovag, Richard Strauss német komponista és Hugo von Hofmannsthal jeles osztrák drámaíró az Elektrát követő második közös operája, 1911-ben, Drezdában került bemutatásra. Az ezüstösen csillogó, sokrétű, grandiózus zene már a premieren frenetikus sikert aratott, és a mű rövidesen a legnépszerűbb, leggyakrabban játszott európai operák sorába emelkedett, sőt, 1926-ban az első filmes változat is elkészült. A Strauss által külön e célra komponált zenekari kísérettel vetített némafilm önmagában is kuriózum. A rózsalovag-láz később sem hagyott alább: évtizedekkel később Strauss szimfonikus szvit formájában (A rózsalovag-szvit) is feldolgozta az operát.

"Emlékszem, milyen ellenállással fogadta a világ a képzeletből születő, bár eleven figurákat, és hogyan próbálta azokat elutasítani, elintézni. Ma már szinte hihetetlennek tűnik, milyen hosszas levélváltásra volt szükség egy jeles színházigazgató az egésszel és a részletekkel kapcsolatos kétségeinek eloszlatására, vagy, hogy a könnyed komédia bizonyos részletei, a könnyed mozdulatokkal festett, már elfogadottan harmóniát és nyugalmat sugárzó vonások, milyen élesen, bántóan hatottak" - írta Hugo von Hoffmanstahl a darab keletkezésének körülményeiről. A cselekmény idejét ennek megfelelően a Lett Nemzeti Opera vezetőjének értelmezésében az opera keletkezésének idejére, a századforduló, a régi világrend, az Osztrák-Magyar Monarchia hanyatlásának művészi szempontból rendkívül gazdag időszakába, az I. világháborút megelőző, utolsó jólesően dekadens periódusba, a szecesszió korába kerül. 

Az Operaház ifjúsági programjainak részeként minden előadás előtt ingyenes operaismertető órára várja a közönséget Molnár Szabolcs zenetörténész a Székely Bertalan-teremben.

 

2010. március 20., 21. - Magyar Állami Operaház

Richard Strauss: A rózsalovag

 

Librettó: Hugo von Hofmannsthal

Karmester: Kovács János, Dénes István

Rendező: Andrejs Žagars

Dramaturg: Jochen Breiholz

Díszlettervező: Julia Müer

Jelmeztervező: Krist?ne Pasternaka

Világítástervező: Kevin-Wyn Jones

 

A tábornagyné: Bátori Éva, Sümegi Eszter

Ochs báró: Gábor Géza, Lars Woldt

Octavian: Meláth Andrea, Mester Viktória

Faninal: Kálmán Péter, Gurbán János

Sophie: Rácz Rita, Hajnóczy Júlia

Marianne: Temesi Mária, Iván Ildikó

Valzacchi: Derecskei Zsolt, Mukk József

Annina: Ulbrich Andrea, Sánta Jolán

Rendőrbiztos: Egri Sándor, Tóth János

A tábornagyné udvarmestere: Beöthy-Kiss László, Daróczi Tamás

Faninal udvarmestere: Gerdesits Ferenc, Kecskés Sándor

Jegyző: Sárkány Kázmér, Farkas Gábor

Vendéglős: Kiss Péter, Szűcs Árpád

Olasz énekes: Fekete Attila, Wendler Attila

Divatárusnő: Kovács Irma, Bognár Tünde

Állatkereskedő: Ambrus Imre, Szilágyi Imre

Három nemesi árva: Magyari Eszter, Töreky Katalin, Heresznyei Eszter, Réder Katalin, Sziklás Tünde, Szőnyi Szilvia

Háziszolga: Bakó Antal, Tóth G. Zoltán

Leopold: Tóth Máté

Négy lakáj: Csiki Gábor, Roska Dániel, Ambrus Imre, Molnár Gábor, Zsigmond Géza, Illés Péter, Balás Péter, Tóth G. Zoltán

Négy pincér: Csiki Gábor, Roska Dániel, Ambrus Imre, Molnár Gábor, Zsigmond Géza, Illés Péter, Tóth G. Zoltán, Balás Péter

 

Vezető korrepetitor: Hidegkuti Pálma

Karigazgató: Szabó Sipos Máté

A gyermekkar vezetője: Gupcsó Gyöngyvér

Zenei munkatársak: Bartal László, Bartinai Gábor, Doman Katalin, Fajger Orsolya, Harazdy Miklós, Pethő Zsolt, Salgó Tamás, Sándor Szabolcs

Játékmester: Aczél András

Rendezőasszisztens: Szabó Emese, Kováts Andrea

Szcenika: Juhász Zoltán, Resz Miklós

Jelmezkivitelező: Madarász Márta