Az együttes életében mérföldkőnek számít ez az őszi koncert, mivel Brahms halotti miséje először szerepel a repertoárjukon, ráadásul a zenekarnak ez az első közös fellépése az Antal Mátyás vezette Nemzeti Énekkarral. A gödöllői együttes lassan már negyedszázados múltra tekinthet vissza, hiszen először 1981 decemberében gyűlt össze a Frédéric Chopin Zeneiskola mindössze nyolc főt számláló tanári kamarazenekara, hogy barokk muzsikával gazdagítsa a karácsonyi programot. Az azóta eltelt évtizedek alatt a társulat a város kulturális életét színesítő, a fiatalokat valós értékekre nevelő csapattá vált, amely nem csak a hangversenyhallgatóknak, hanem a zenekari tagoknak is tartalmas kikapcsolódást nyújt. Az együttes már több mint tíz esztendeje nyaranta zenekari kurzusokon vesz részt, ahol a muzsikusok neves vendégkarmesterek irányításával dolgoznak. A zenekar élére 1995-ben került Horti Gábor, s dirigensi munkásságának köszönhetően az együttes elindult a hivatalos zenekarrá válás útján. A Gödöllői Szimfonikus Zenekar első saját CD-je 1997-ben jelent meg, címe a XVIII. századi udvari muzsika, s az albumon Mozart, Haydn, Dittesdorf és Csermák művek kaptak helyet Horti Gábor vezényletével. A következő lemez, amelynek karmestere Bali János, Druschetzky és Zimmermann kompozíciókból válogat, s címe: A bécsi klasszikus szimfónia Magyarországon. A felvételek is tükrözik, hogy az együttes rendhagyó repertoárral rendelkezik, s a hivatásos zenekarok profi színvonalán játszik ? nem véletlen, hogy a gödöllői társulat felkérését kiváló művészek és vendégkarmesterek is szívesen elfogadják. Rendszeresen koncertezik velük Gál Tamás, vezényelte őket már Medveczky Ádám, Horváth Gábor, s olyan szólisták is pódiumra lépnek náluk, mint Bazsinka Zsuzsanna, Cserna Ildikó, Mészöly Katalin, Wiedemann Bernadett, Albert Tamás, Fokanov Anatolij, Molnár András, Rácz István és Sólyom-Nagy Máté. Az együttes rendszeresen nagy sikerű koncerteket ad a Gödöllői Királyi Kastély színpadán, s az utóbbi esztendőkben olyan darabokat is műsorra tűzött, mint Bach János passiója, Karácsonyi oratóriuma, Orff Carmina buranája vagy Verdi Requiemje. Az együttes állandó koncertmestere 2001 óta Juniki Spartakus, aki korábban az osztrák Salzburger Kammerphilharmonie együttesében vendégszerepelt rendszeresen, s jelenleg a gödöllői együttes mellett a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok koncertmestere. A Gödöllői Szimfonikus Zenekar két esztendővel ezelőtt átvehette a ?Gödöllő Kultúrájáért? díjat, 2003 nyarán pedig hosszú távú közszolgálati megállapodást kötött Gödöllő Város Önkormányzatával. 2003 júliusától a zenekar önálló intézményként folytatja munkáját. A mindeddig jogi hátteret biztosító Frédéric Chopin Zeneiskola feladatait a Gödöllői Szimfonikus Zenekar Alapítvány vette át, s az új intézmény előtt új távlatok nyíltak meg. Az egyik legfontosabb célkitűzés, hogy az együttes hivatásos önkormányzati zenekarrá fejlődjön, s ezen az úton mérföldkőnek számít a 2005. október 30-i koncert, amelyen Brahms Német requiemje hangzik fel. Az est karmestere Csurgó Tamás, aki a Zeneakadémián először, 1987-ben ? Friedrich Ádám növendékeként ? kürt szakon diplomázott. Még ebben az esztendőben a MÁV Szimfonikus Zenekarhoz került, ahol azóta kürtösként, két esztendeje pedig művészeti titkárként is dolgozik. A Zeneakadémia karmester szakára 1996-ban nyert felvételt, ahol Lukács Ervin és Gál Tamás voltak tanárai, de többször részt vett Jurij Szimonov mesterkurzusain is. Diplomakoncertjén, 2001-ben a MÁV Szimfonikusokat vezényelte ? ennek az együttesnek azóta többször is a karmesteri dobogójára állhatott már. Saját társulata mellett a Magyar Telecom, a Miskolci, a Győri Szimfonikus Zenekart, a budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikust Zenekart, valamint a Bombay Chamber Orchestrát is vezényelte már. Operadirigensként is bemutatkozhatott: az Erkel Színházban irányításával hangzott fel Kacsóh Pongrác János vitéze. Csurgó Tamás rendszeresen dolgozik a Gödöllői Szimfonikus Zenekarral, emellett pedig most ősszel a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar vezető karmesteri posztját is elnyerte.
