Nemzetközi siker az új Bartók-lemez

Zene

A Super Audio CD (SACD) máris nagy visszhangot keltett a nemzetközi szaksajtóban, ahol igen elismerő kritikákat kapott. A tekintélyes ConcertoNet.com internetes komolyzenei lap francia kritikusa, Laurent Barthel kiemeli, hogy A fából faragott királyfi előadásában "a zenekar igen határozott személyisége (...) kellemesen tér el a jelenleg szokásos nemzetközi egyformaságtól. (...) Gyakran fogunk visszatérni ehhez a CD-hez, amely nagy reményekre jogosít az új, referencia-értékű Bartók-kiadással kapcsolatban."

Egy másik rangos internetes lapban, az SA-CD.net-ben Graham Williams az Egyesült Királyságból úgy véli, hogy "bár a Kossuth nem nevezhető éppenséggel elfelejtett remekműnek, mellőzése mégsem tűnik megérdemeltnek, különösen, ha olyan nagyszerű előadásban szólal meg, mint itt, Kocsis Zoltánnal és a kiváló Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, melynek erőteljes rézfúvósait külön dicséret illeti."

A német Klassik Heute recenzense, Hartmut Lück úgy ítéli meg, hogy "a zenekar parádés formában játszik, a hangszercsoportok kitűnő egyensúlyban vannak, és a zene elő- és háttere szervesen összekapcsolódik".

Az egyik legjelentősebb európai komolyzenei magazin, a Pizzicato márciusi száma a hónap legjobb felvételeinek járó Supersonic díjjal ismerte el a lemezt. A kritikus, Isabelle Trüb írása elején a Kossuth interpretációját elemzi: szerinte Kocsis és az NFZ "előadásának szinte klasszikus megközelítésmódja példamutató plaszticitással állítja elénk ezt a gazdag zenekari faktúrát, míg a hangindítások pontossága és a színárnyalatok gazdag palettája révén a felvétel azonnal kivívta helyét a létező legmeggyőzőbb olvasatok között." Majd így folytatja: "A fából faragott királyfi képszerű zenéje alkalmat ad a zenekarnak, hogy valósággal kifényesítse hangszíneit, és Kocsis, mint kulturált muzsikus és neves zeneszerző/átdolgozó, bámulatosan érti a módját, hogy ezt elősegítse. A darab a zenekar minden egyes szólamának magas technikai szintjét is megmutatja; ez a szilárd alap végtelen szabadságot ad a partitúrában rejlő árnyalatok teljes gazdagságának kifejezéséhez. Az előadás valósággal duzzad az életerőtől, és a kifinomultság és a csillogás jól megfér egymás mellett."