Harnoncourt szerint Mozart első nagy művét eddig tévesen opera seriának értelmezték, ehelyett azonban az Idomeneo francia operára hasonlító zenedrámai mű, aminek semmi köze az olasz operához. Harnoncourt minderre a zeneszerző életrajzának (a párizsi útról, a francia színház és zene megismeréséről szóló fejezetek) alapos tanulmányozása után jutott. Ennek következményeképp beavatkozott az opera zenedramaturgiájába és balettbetétet iktatott be, utóbbit az előadás fókuszába helyezve.
Nikolaus Harnoncourt 1929-ben született Berlinben. Zenei tanulmányait 1948-ban kezdte Bécsben. 1947 és 1969 között a Bécsi Szimfonikusok csellistája volt. 1953-ban alapította meg azt a zenei társaságot, amely 1958-ban a Concentus Musicus Wien nevet vette fel. 1972-tól 1992-ig a salzburgi Mozarteumban, 1973-tól a Salzburgi Egyetem Zenetudományi Intézetében tanított. Karmesteri karrierje a 70-es években kezdődött. Állt az amszterdami Concertgebouw zenekarának élén, vezényelte a Bécsi és a Berlini Szimfonikusokat, valamint dolgozott számos operaházban (Zürich, a bécsi Staatsoper és Theater an der Wien).