Sári József operájának ősbemutatója 2000-ben, a németországi Pforzheimben volt. A német nyelvű librettóra komponált darab sok-sok szállal kapcsolódik a magyar történelemhez és kultúrához.
Az Arthur Koestler életéről szóló szövegkönyvet Elisabeth Gutjahr jegyzi, a darab német címe (Sonnenfinsternis - Napfogyatkozás) Koestler híres regényére (Darkness at Noon - Sötétség délben) utal, maga az opera azonban nem a regény színpadi adaptációja, hanem valóságos vagy "akár meg is történhettek volna" típusú események története. Tizenegy jelenet, melyekben 1914-től 1983-ig - Koestler gyermekkorától az író öngyilkosságáig - filmszerűen peregnek az események. Dokumentumszínház - operai köntösben. Ez a magyar operajátszás hagyományában szinte ismeretlen forma korántsem szokatlan a nemzetközi zenés színház világában. Sári József művének magyarországi premierjével így kettős célt szolgál az Opera: közelebb hozza a nagyközönséghez az egyik legjelesebb hazai komponistánk művét, s ezzel párhuzamosan gazdagítodhat, mélyülhet az opera műfajáról kialakult közfelfogást.
A sokszereplős darabban minden figura valóságos személy: családtagok, a pesti és a nemzetközi irodalmi élet figurái (például Walter Benjamin, Németh Andor, József Attila, Kassák Lajos vagy Radnóti Miklós), a kommunista mozgalom aktivistái (Otto Katz). Megelevenedik a Japán kávéház színes forgataga, a spanyol polgárháború, egy kihallgatás, a valóság pedig néha összemosódik a regény valóság által ihletett fikciójával.
Farkas Zoltán zenetörténész a németországi premier után a zenével kapcsolatban így fogalmazott: "az opera partitúrája Sári eddigi alkotói pályájának szerves folytatása, sőt, logikus következménye. Néha kifejezetten az a benyomása (illúziója?) támad a komponista életművében jártas hallgatónak, hogy a régóta dédelgetett, vissza-visszatérő zenei gondolatok, gesztusok szinte új erőre kapnak, többletértelmet nyernek az opera verbalizált világában, vagy egyenesen itt találják meg igazi helyüket."
Az opera "hőse", Arthur Koestler 1905-ben, Magyarországon született. Író, szépíró, filozófus, tudománytörténész, a paranormális jelenségek kutatója, több nyelven (magyar, német, héber, francia, angol) publikáló politikai gondolkodó és esszéista; a társadalmi kérdések iránt rendkívüli érzékenységet mutatott, szoros kapcsolatba került a cionizmussal, a kommunizmussal, majd az antikommunizmussal, a liberalizmussal; a Nyugat válságára a távol-keleti filozófiákban kereste a választ, ám ebben is csalódnia kellett. Koestler a szellem "kalandora" volt, sorsa pedig egy különösen radikálisan megélt, jellegzetes XX. századi sors, minden kétségével, poklával, tévedésével és beismeréseivel együtt. Újságíróként, tudósítóként megjárta a Közel-Keletet, Párizst, Berlint, a Szovjetuniót, a spanyol polgárháborút, és gyakran megfordult Budapesten is. 1931-ben lett tagja a német kommunista pártnak, 1938-ban lépett ki, ezután Nagy-Britanniában telepedett le. 1940-ben, angolul jelent meg Sötétség délben című regénye, mely világhírűvé tette. A könyvben a kommunizmusból való kiábrándulását dolgozta fel egy öreg orosz bolsevik történetén keresztül. A regény sokak szerint nagy szerepet játszott abban, hogy Franciaországban a háború utáni választásokon vesztettek a kommunisták. Koestler a szerelemben, a magánéletben sem az átlagemberek sebességével közlekedett, utolsó, nagy döntése is radikális volt.
Elisabeth Gutjahr, a darab szövegírója így fogalmazott: "Operánk nem a regény megzenésítése; sokkal inkább az író egyéni sorsának képeit követi, végigkísérve ezzel az oly reményteljesen indult XX. század drámai történetét is."
Kovalik Balázs, az előadás rendezője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Operaház 125. évadára szerettek volna új művet rendelni, ám a jelenlegi vezetőség átgondolva azt, hogy 2007-es hivatalba lépésüktől mostanáig, mindössze két év alatt egy darabhoz témát, zeneszerzőt és alkotócsapatot találni lehetetlen. Így esett választása a Napfogyatkozásra, amelynek zongorakivonata 2003-ban került a kezébe. Kovalik szerint a jegypénztár nem cáfolná, hogy előre láthatóan nem lesz teltházas az öt előadás, ám egyrészt az Operaház alapító okiratában is szerepel a kortárs darabok színpadra állítása, másrészt pedig szeretné, ha a kényelmes operai attitűd megváltozna, és a kortárs zene beépülne Budapest zenei életébe. A darab nem cselekményes mesélgetés, inkább oratóriumhoz, rekviemhez hasonló, amelyben a zenében zajlik a szavakkal már vissza nem adható dráma, a Kassák-festmények montázstechnikájával áll össze.
A Napfogyatkozást Hamar Zsolt remekműgyanús műnek nevezte. A karmester is hangsúlyozta, hogy a darabhoz hagyományos elvárásokkal nem lehet és szabad közelíteni. Hamar szerint a zene bár új, de Sári József homogén partitúrájának minden egyes hangjában ott él az elmúlt öt-hatszáz év zenéje, és a mai muzsika szervesen kapcsolódik az elmúlt évszázadok dallamkincséhez.
Az érdeklődők minden előadás előtt 6 órától műismertetést hallhatnak a Székely Bertalan-teremben, november 20-án az Operaház nézőterén 14:30-kor lesz közönségtalálkozó, november 25-én 18 órakor pedig az ELTE Gólyavárban lesz szó Koestlerről, a korszakról, a kortárs zenéről és a kortárs operajátszásról. A beszélgetéseken részt vevő fiatalok 1000 forintos áron válthatnak jegyet a Napfogyatkozásra, részükre előadásonként 150 földszinti helyet tart fenn az Operaház.
