 |
 |
Az ünnepi koncertet november 2-án Glinka Ruszlán és Ludmilla című operájának előadása, majd az újbóli megnyitással kapcsolatos ünnepi rendezvények egész sora követi. A harmadik előadás a milánói Scala zenekarának és kórusának fellépése lesz, mivel a Nagyszínház már öt évvel ezelőtt szerződést kötött arról, hogy az olasz operaház lesz az első vendégszereplő a színpadán. Ezután Csajkovszkij Csipkerózsika című balettje, majd a Scala két balettelőadása, a Szentivánéji álom és az Excelsior következik. Az ünnepi rendezvények sorát Muszorgszkij Borisz Godunov című operájának és Csajkovszkij Diótörő című balettjének felújítása zárja.
Közben folytatódnak az előadások a Nagyszínház Második Színpadán is, amely közvetlenül a főépület mellett van, de lassan elkezdik "visszaköltöztetni" az előadások egy részét a Bolsojba. Ikszanov azonban elmondta: lesznek olyan előadások is, amelyek végleg a Második Színpadon maradnak. A Bolsoj színpadát és akusztikáját már kipróbálták: Plácido Domingo világhírű operaénekes éppen Moszkvában tartózkodik az Operalia alkalmából, s amikor meghívták, nézze meg a színházat, nem állta meg, hogy a színpadon el ne énekelje a Pikk dáma című opera egy áriáját. Az énekes Ikszanov elmondása szerint nagyon meghatódott, hiszen hamarosan éppen negyven éve lesz annak, hogy első ízben lépett fel a Bolsojban.
Öt évvel ezelőtt zárták be a moszkvai színházat, megnyitásának időpontja az eredeti tervek szerinti 2008-hoz képest folyamatosan halasztódik. Dmitrij Medvegyenko elnöki akarata szerint azonban 2011-ben mindenképp újra kell nyílnia a Bolsojnak, a jelenlegi helyén 1780 óta álló színháznak, amelynek főépületét 1821 és 1825 között építették. A munkálatok előzetes számítások szerint 630 millió amerikai dollárba kerültek volna, de mára túllépték a 710 milliót is.
A moszkvai Bolsoj, a Nagyszínház, az orosz zenei, opera- és balettkultúra 1776-ban épült fő jelképe nagyon rossz állapotban volt, amikor 2005-ben bezárták és megkezdték felújítását. A munkálatok elég késedelmesen és kalandosan zajlottak: az épületnek lényegében nem volt megfelelő alapozása, ezért új alapokra helyezték, és több emelet mélységben egy további színháztermet, valamint különféle kiszolgáló helyiségeket építettek alá. Éppen két éve volt egy pillanat, amikor úgy tűnt, hogy össze fog omlani az egész, s ha mégsem, akkor 2013 előtt nem készül el, de Jurij Luzskov akkori moszkvai polgármester közbelépésére megoldották a problémákat és felgyorsult a munka. A felújítás költségei azonban sokszorosan meghaladják az eredetileg tervezettet, már csak azért is, mert 2009-ben súlyos visszaélésekre derült fény: a szerződésben eredetileg szereplő összeget legalább háromszor átutalták a kivitelező cégnek, több büntetőeljárás is indult. Aztán azzal, hogy Luzskov közbelépésére napi 24 órában háromezer ember kezdett dolgozni, még inkább emelkedtek a költségek. Ikszanov pénteken nem volt hajlandó a végösszeget megnevezni, azt mondta, ez az állam dolga lesz. Mindenesetre már a felújítás megkezdésekor több mint félmilliárd euróra becsülték a költségeket, ami már akkor is a világ legdrágább színházi helyreállításként került a hírekbe, de azóta ezt jóval felülmúlták a tényleges kiadások.
Noha a felújítás már majdnem kész, és már az UNESCO is nagyra értékelte minőségét, még most is kétezer ember dolgozik megszakítás nélkül az utolsó simításokon. A renoválás legnagyobb értékeinek az új alapozást, a terület jelentős megnövelését, a legkorszerűbb színpadtechnika beépítését, és legfőként a korábbi felújítások előtti remek akusztika helyreállítását tekintik.
