Az opera alapjául Charles de Coster 1878-ban megjelent regénye, a Thyle Ulenspiegel és Lamme Goedzak legendája szolgált. Matthew Oldag úgy fogalmazott: Braunfels és kortársai, az elfeledett operák szerzői stílusa ugyan a késői romantikában gyökerezik, de optimizmus és kísérletezés jellemzi őket. Műveikben gyakran elmosódik a határ az úgynevezett komoly és szórakoztató zene között és gyakran integrálják műveikbe a dszesszmuzsikát. A mű ősbemutatóját 1913. november 4-én tartották Stuttgartban, az előadás karmestere Max von Schilling volt.
A három felvonásos Ulenspigel színpadképét a zeneszerző unokája, a nemzetközi hírű építész, Stephan Braunfels tervezte (az ő nevéhez fűződik többek közt a müncheni Pinakothek der Moderne). A produkciót Jens Troeater dirigálja, a címszerepet Keith Boldt kanadai tenor énekli. A premiert megelőzően kiállítás nyílt a 20. század (újra) felfedezett operáiról, amely március 6-ig látható a teátrum előcsarnokában.
A gerai színház két alkalommal vendégszerepelt már Magyarországon, a "Bartók+..." Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon: Alban Berg Wozzeckjével és Benjamin Britten Lukrécia meggyalázása című operájával mutatkoztak be.
