Operett, Bolero, Faust

Zene

(fotó: Vajda János)" width="0150" class="fidelio_kep" />

Kármen György - részlet a Boleróból (fotó: Vajda János)

Az operett csillagai - ezt a címet adták a február 28-ai, április 1-jei és május 5-ei estjüknek. Az előadásokon népszerű operettek legszebb melódiái csendülnek fel.

Ravel Boleróját március 16-án és 17-én láthatják a Miskolci Nemzeti Színház táncművészeinek feldolgozásában. A mű egy zenei kollázs része, egy dramaturgiai folyamat célja, végkifejlet. Kortárs dzsesszmuzsikába ágyazva jelenik meg, majd bújik el, hogy végül a maga lehengerlő tiszta erejével csendüljön fel, mintegy megkérdőjelezhetetlen végső igazság képpen.

Március 30-án és 31-én ismét táncjátékot láthatnak a kassaiak Faust-Prospero címmel. A két "öreg" - Faust és Prospero - rokon figurák. Faust eljut életének egy fontos pontjához: megjelenik a fiatal Mefisztó és alkut ajánl. Kölcsönadja testét Faustnak, aki így megint fiatal és hódító lehet megszerzett tudásával, ám ha azt mondja, hogy elég, nem kér többet a szerelemből és a fiatalságból, akkor Mefisztó magával viszi a pokolra. Prospero életében is nagy dolgok következnek: van egy varázskönyve és -pálcája, de nem a szerelmen töpreng a lakatlan szigeten - ahová testvére jóvoltából került -, hanem azon, hogy hogyan lehetne megbocsátani, miként lehetne rendbe tenni a dolgokat.

A két színház immár tradicionálisnak mondható együttműködése az 1950-es évek közepére nyúlik vissza, amelynek az 1956-os események kirobbanása vetett véget hosszú időre. A rendszeresebb, a mindennapi munkára is építő kapcsolat ezután csak a '70-es évek legvégén indult el, ami politikai okok miatt szintén nem teljesedhetett ki. Az együttműködés 2001-ben ismét megköttetett, deklarálva a testvérszínházi viszonyt is. Ezután megint csend következett.

A mostani együttműködés értéke a közösen benyújtott pályázat révén elnyert uniós források kulturális célú felhasználása, valamint a két nemzet színházról alkotott elképzeléseinek népszerűsítése.