 |
A koncert a 20. századi angol és magyar egyházzene kevéssé ismert oldalait mutatja be. Az est egyik főműve, Herbert Howells megrázó Requiemje a kórus 2005-ben rendezett legelső koncertjét idézi. Howells a brit egyházzene legkiemelkedőbb alakjai közé tartozik, Magyarországon alig ismert, fájdalmasan gyönyörű művei rendszeresen hallhatók a Gabrieli Choir koncertjein. Howells Requiemjének különös története van. A komponista hosszú alkotói válságban szenvedett Második zongoraversenyének 1925-ös bukása után. Magába roskadt, lényegében tíz évig alig komponált, s ehelyett a Királyi Zeneakadémián való tanításnak szentelte napjait. A krízisből paradox módon a lehető legnagyobb emberi tragédia mozdította ki: 1935-ben gyermekbénulásban meghalt egyetlen fia, a kilencéves Michael. A súlyos veszteség felett Howells a zenében talált vigaszt, és újra komponálni kezdett. Befejezte Requiemjét, amelyet még 1932-ben kezdett el komponálni, majd nem sokkal később átdolgozta és kibővítette, s az átírt művet Hymnus Paradisi címen Howells legjobb műveként tartják számon. Ám a mester fájdalma olyan mély volt, és a belőle születt művek annyira személyes hangvételűre sikerültek, hogy sokáig nem engedte őket előadni (a Hymnus Paradisi ősbemutatójára 1950-ben, a Requiem premierjére 1980-ban került sor). A hat rövid tételből álló Requiem kétkórusos, a capella. Mivel a szerző nem előadásra, s különösen nem liturgikus haszálatra szánta, nem tartotta fontosnak, hogy a gyászmise hagyományos latin szövegéhez ragaszkodjon. Ehelyett a Book of Common Prayerből, a mise szövegéből és a zsoltárokból választott egy sor idézetet, melyek - Howells 1950-ben írt szavaival - 'az emberiség mulandó fájdalmát és elpusztíthatatlan reménységét" fejezik ki.
E művet követően Lajtha László ritkán hallható vegyeskarra és orgonára írt Miséje csendül fel, melyben különösön nagy szerepet kap az orgona. Izgalmas szólamát a templom orgonistája, és a Gabrieli Choir állandó kísérője, Gesztesi-Tóth László fogja életre kelteni. Nyitószámként Ralph Vaughan Williams A világ minden szögletében zengjen a dal! című pompás himnusza hangzik el, s végül két könnyedebb angol szakrális szerzeménnyel zárul a koncert: Sir Michael Tippett spirituálé-feldolgozása után John Rutter Gael áldás c. kedvelt műve szólal meg.
2010. november 7. 19:30
Herminamezői Szentlélek Templom
A Gabrieli Choir jubileumi koncertje
Ralph Vaughan Williams: Let All the World in Every Corner Sing
Herbert Howells: Requiem
Lajtha László: Missa pro Choro Mixto et Organo
Sir Michael Tippett: Spirituálé az 'A Child of Our Time" c. oratóriumból (Nobody Knows)
John Rutter: A Gaelic Blessing
Vezényel: Sólyom Richárd
Orgonán közreműködik: Gesztesi-Tóth László
