(MTI) Az énekesnél fiatalabb közönség úgy ünnepelte a magyar énekest és az egész produkciót, mintha egy rockkoncerten lenne. A meggyőző zenei teljesítmény mellett élvezték és értékeltét azt a színészi munkát, akrobatikus mozgást, amellyel Papageno figuráját megjelenítette Orendt Gyula.
A természet gyermekének alakja Mozart hősének, Taminónak ellentéte, az élet örömeiért lelkesedik és nem a magasabb eszmékért. Mint az énekes elmondta, bár szigorú keretek között kellett dolgoznia, a figura karakterét mégis maga alakította ki a Zeneakadémián Kovalik Balázstól tanultak alapján.
August Everding 1994-es rendezését újították fel, de az akkori előadás is operatörténeti utalás volt, A varázsfuvola első berlini előadására, amelyet Karl Friedrich Schinkel, a klasszikus operajátszás jelentős reformere rendezett 1816-ban az udvari operaházban. Everding nem másolatot akart létrehozni, de idézte, és most újra idézik Fred Berndt romantikus és látványos színpadképei és Dorothée Uhrmacher jelmezei az 1816-os verziót.
Nemzetközi szereplőgárdát hallhatott a publikum: Alekszej Vinogradov énekelte Sarastro szerepét, Anna Siminska az Éj királynőjét, Maite Aberola Paminát, Narine Yegyihan pedig Papagenát. Az énekesnő ugyanúgy a Staatsoper operastúdiójának tagja, mint Orendt Gyula. 2010 telén, a barcelonai énekversenyen jegyezték meg a magyar énekes nevét. A versenynek köszönhetően szerződtette előbb a bécsi Volksoper, idén pedig a berlini Staastoper Unter den Linden műhelye kínált neki lehetőséget.
Már a főzeneigazgató, Daniel Barenboim vezényletével is színre lépett egy kisebb szerepben, A sevillai borbély Fiorillójaként ? idézte fel az énekes. De itt az első komoly bemutatkozási lehetőséget vasárnap kapta. További feladatok is várják Berlinben, de két hónapra kölcsönadják, mert Londonban énekel, Dvorák Ruszalkájában kapott szerepet.
Júniusban egy barokk opera premierjében is hallhatja a berlini közönség. Emilio de Cavalieri Rappresentatione di Anima et di Corpo című művét a barokk előadásmód nemzetközi professzora, René Jacobs vezényli és a német rendezői iskola egyik vezető egyénisége, Achim Freyer állítja színpadra. Egy kortárs gyermekopera tervében is szerepel a magyar bariton, és egy huszadik századi klasszikus, Stravinsky A léhaság útja című operájában is számítanak rá.
