A páva a legrégibb szimbólumok egyike. Az ókorban - a napkorongra illetve az égboltra emlékeztető kiterjesztett szárnyai miatt - a halhatatlanság és a mindenek felett álló hatalom jelképe volt. Rómában húsát romolhatatlannak tartották, ezért - az örök élet biztosítékaként - fogyasztották is. Bár a görögöknél már szerepelt a hiúság, "páváskodás" szimbólumaként, a keresztény világba az előbbi jelentésben került át: a páva lett Krisztus egyik jelképe.
A magyar folklór a keresztény értelmezést vette át és gazdagította. A rabénekekben a mennyországot jelképezi, az örökélet reményét adja, más kontextusban a szerelem madaraként jelenik meg. Ady Endre óta a magyar hagyományban a szabadság és a forradalom szimbóluma is.
A páva népzenei megjelenésének értelmező foglalata Kodály Zoltán Felszállott a páva című műve, amely keletkezése óta számos értelmezésben hangzott el koncertpódiumokon, hanghordozókon. Az egyik érdekes kísérlet a Muzsikás Együttes és a Danubia Szimfonikus Zenekar 2004-es összjátéka volt, amelyben a Kodály-kompozíciót az azt ihlető népdalok környezetében szólaltatták meg. Ez a mű 2006 végén, a zeneszerző születésének 125. évfordulója közeledtén DVD-n is megjelent.
A Kodály-jubileumhoz kapcsolódóan készült el Kiss Ferenc Pávaének című CD-je is, amely március 19-én 19.30-kor a Művészetek Palotája Nemzeti Hangversenytermében hallható először.
Kiss Ferenc több mint harminc éve keresi a kárpát-medencei népzenék, a komoly- és a modern könnyűzene kapcsolatait. A Kolindával és a Vízöntővel írt és feldolgozott dalaiban, filmzenéiben, szólópályáján alkotott tematikus anyagaiban mind mélyebbre nyúl a magyar, a balkáni, a cigány, a jiddis zenei hagyományba. Azonban tudja, a népzene egyik legfontosabb sajátossága, hogy alakul, változik. A régi motívumok új színezést, új ritmust vagy új hangszerelést keresnek, mert a zenész és a zenehallgató szereti mindig a saját korának és a saját fülének megfelelően alakítani azt. Kiss Ferenc ezért nem az autentikus megszólaltatás mellett dönt: korszerű kifejezési formát keres. Feldolgozásai és saját művei ezért tűnnek egyszerre ismerősnek és nagyon újnak.
A Pávaének sokrétű kompozíció, amelyben a népzenei hangszerek mellett szaxofon, ütőhangszerek, billentyűsök és vonósnégyes is megszólal. Ő maga ezt mondja a műről:
"A Pávaének egy olyan színpadi zenemű, mely látvány és zene poétikus egységében mutatja be, hogy mit jelenthet a mai ember számára a hagyományos paraszti kultúra és mennyire alkalmas korszerű gondolatok kifejezésére is. Mai, közérthető hangzásra törekedtem a feldolgozásokban, használva a parasztzene markáns stílusjegyeit, a kórus és vonósnégyes, a modern rezesek, valamint az akusztikus billentyűs hangszerek és a cimbalom adta lehetőségeket. A folklórszövegek válogatásánál fontosnak tartottam, hogy azok korunkra is érvényes jelentésrétegei kerüljenek előtérbe."
A március 19-i koncertet Tari János filmje teszi teljessé. "Szerepe, hogy a zene földöntúli jellegét a természet- és földközeliség élményanyagával egészítse ki"- mondja Kiss Ferenc. - "Költői eszközökkel kapcsolódva a tételek vélt és valós mondanivalóihoz, holdudvarként bevilágítva azok művelődéstörténeti vonatkozásait."
A koncertről készült felvétel más anyagokkal együtt hamarosan DVD-n is megjelenik.
