Párbaj vér nélkül, zongoraszóval

Zene


mocsarikaroly-byzeneszalonhu.jpg
Mocsári Károly

(MTI) - Az eredeti viadalt Cristina Belgiojoso-Trivulzio hercegnő szervezte meg saját párizsi szalonjában. Az 1930-s években ugyanis Párizs két részre szakadt, az egyik tábor Sigismond Thalberget, a másik Liszt Ferencet istenítette. "Bár a műsor ismert, mi mégis más műveket játszunk, mert azokon túl lépett az idő, úgy hiszem, ma ők is változtatnának. De vérre nem megyünk" - mondta Mocsári Károly zongoraművész, a párbaj egyik résztvevője.
   

Mint kifejtette, több átiratot vettek műsorra; az "ősforrástól", Bachtól indulnak, a zeneszerző egy-egy korálját (BWV 147 és BWV 659) Myra Hess, illetve Busoni zongoraverziójában játsszák. Ezután Mozart Requiemjének Confutatis tétele következik, amelyet Liszt vetett papírra. A Requiemből a Lacrymosa tétel is megszólal, ez viszont Thalberg átirata.
    
Thalberg átiratait Liszt jól ismerte, és bár nem volt túl nagy véleménye róluk, a kor megidézéséhez mindenképpen be kell mutatni ezeket is. Persze a koncert főszereplője a 200 éve született magyar zeneszerző - mondta Mocsári Károly. Liszt mind a kilenc Beethoven szimfónia zongoraváltozatát elkészítette, többféleképpen is: egy zongorára, egy zongorára és négy kézre, két zongorára.
    
"Egyedül fogom a IV. (B-dúr) szimfónia harmadik tételét játszani, mintha négy kezem lenne. Nem a Thalberg-féle 'háromkezes effektussal' kelek versenyre, de annyi hang van az átiratban, hogy néha magam sem tudom, melyik kezem melyik szólamot játssza. Péntekig még sokat kell gyakorolnom" - tette hozzá a zongoraművész.
    
 Jandó Jenő

A koncerten rátérnek az opera műfajára is: Liszt számtalan opera parafrázisából Verdi Rigolettóját játsszák, a szünet után pedig Halévy A zsidó nő című operájának négy tételes átirata csendül fel. Ezt követően Jandó Jenő Liszt VIII. Magyar rapszódiáját adja elő, végül eljátsszák a két zongorás Patetikus koncertet.
    

Jules Janin, a Journal des Débats kritikusa 1837-ben így számolt be Liszt és Thalberg "rangadójáról": "Liszt még sohasem volt ilyen fegyelmezett, elmélkedő, energikus és szenvedélyes; Thalberg pedig sohasem játszott nagyobb hévvel és gyengédséggel".
    
A "meccs" akkor tehát döntetlenre végződött, Mocsári Károly szerint kettejük mostani közös fellépése valójában nem párbaj, csupán arra vállalkoznak, hogy emlékeztessenek Liszt életének egy különös momentumára.