Az operett hazája Franciaország, azon belül pedig Párizs. Már a francia főváros 1830-as évekbeli zenés színpadi repertoárjában találhatunk olyan rövid terjedelmű, könnyed hangvételű műveket, amelyek a műfaj előzményének tekinthetők. A tulajdonképpeni operett azonban az 1850-es évek terméke.
A század közepe táján több francia színpadi komponista is kísérletezett azzal, hogy az opéra comique, a francia daljáték műfaj hagyományait felhasználva új, könnyedebb zenés színpadi zsánert hozzon létre. A legsikeresebb kísérletezők Adolph Adam és Florimond Hervé voltak. A francia operett prototípusának megteremtője és legkiemelkedőbb művelője azonban végül egy német zsidó családból származó bevándorló, Jacques Offenbach lett.
Offenbach kölni születésű; az 1830-as évek elején, 14 éves korában települt át Párizsba, hogy a Conservatoire-on tanulhasson. A francia főváros lett második hazája, 1860-ban a francia állampolgárságot is megkapta. Tevékenysége kezdettől fogva a zenés színházhoz kapcsolódott: előbb csellistaként az Opéra-Comique zenekarának tagja volt, majd 1850-től kezdve színházi karmesterként működött a Théâtre Français zenekarának élén. Igazi karrierje azonban az első párizsi világkiállítás évében, 1855-ben kezdődött: ekkor hozta létre saját társulatát, és ekkor nyílt meg az általa vezetett színház, a Théâtre des Bouffes-Parisiens.
A világkiállítás egyik szenzációjának számító Offenbach-előadások azonban - az illetékes hatóság engedélyének hiányában - eleinte legfeljebb négy szereplőt foglalkoztathattak, és az előadott darabok meglehetősen rövidek voltak; esténként két-három egyfelvonásos szkeccset is játszottak.
Az első nagyobb szabású, egész estét betöltő Offenbach-operett, sőt, mai fogalmaink szerint az első igazi operett az Orfeusz az alvilágban. Az 1858-ban bemutatott mű nagy sikert aratott. Ez a darab alapozta meg Offenbach hírnevét, előadásainak bevételéből pedig pazar villát építtethetett magának a normandiai Etretat-ban, melyet stílszerűen Villa Orphée-nak, Orfeusz-villának keresztelt el.
Jacques Offenbach Párizsi élet című remekműve a 19. század végének Párizsába kalauzolja a nézőket, a szórakozás és a művészet fellegvárába, ahová akkoriban - ahogyan manapság is - a kíváncsi, élményekre vágyó turisták százezrei vándoroltak. A darab története: Párizsba érkezik látogatóba egy svéd báró (Gondremark báró - Földes Tamás, Jantyik Csaba) és felesége (Gondremark báróné - Kalocsai Zsuzsa, Geszthy Veronika), de a tervezett kirándulás meglepő fordulatot vesz. Még a pályaudvaron eltéríti őket eredeti céljuktól egy kalandra éhes párizsi fiatalember (Gardfeu - Homonnay Zsolt, Dániel Gábor) , aki barátjával (Bobinet - Szabó P. Szilveszter, Peller Károly) szövetkezve rendhagyó bemutatót tart nekik a könnyed, kissé felszínes, ám éppen ezért nagyon is vonzó párizsi életstílusból.
Csalás, megtévesztés, flört, pezsgő és kánkán minden mennyiségben - ez a Párizsi élet. A darab nagyszerű karaktereket és a francia bohózat hagyományának megfelelő fergeteges helyzeteket vonultat fel humorral teli, sodró lendületű, nagyvonalú és elegáns zenével, amelyben szellemes duettek-tercettek váltakoznak impozáns kórusrészekkel, nagy tömegeket megmozgató párizsi életképekkel. Offenbach darabja önfeledt szórakozást és emlékezetes zenei-színházi élményt nyújt minden nézőnek.
(2007. február 22. 19:00 Budapesti Operettszínház (Budapest) - Offenbach: Párizsi élet (bemutató); rend.: Béres Attila)
