 |
Nagyon sok tavaszi fesztiválos koncerten muzsikált már a Szefcsik Zsolt alapította együttes, hiszen a fiatal művészekből, zeneakadémistákból életre hívott kamarazenekar 1994-ben született, két esztendővel később pedig már a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutathatta be rendhagyó repertoárját. Az együttes a kezdet kezdetétől igyekezett bővíteni a hagyományos kamarazenei műsort XVIII- XIX. századi, magyar kompozíciókkal és kortárs darabokkal. Több ősbemutató hangzott fel előadásukban, Orbán Györggyel szintén régi a kapcsolatuk, hiszen felkérésükre született a Stabat Mater című műve, amelyből lemezfelvétel is készült. A zeneszerző most az együttesnek ajánlotta új szerzeményét, az Udvari táncokat. Szefcsik Zsolt örömmel illesztette bele a darabot a programba, hiszen a március 23-i hangversenyükön is igyekeznek rendhagyó programmal a közönség elé lépni.
?Mieczysław Karłowicz, a fiatalon, hegymászó balesetben elhunyt, lengyel zeneszerző Szerenádját először mi játszottuk itthon. Ez a Lengyel Intézettel meglévő, évtizedes kapcsolatnak köszönhető, több budapesti koncertünkön tűztünk műsorra lengyel darabokat, megjelent egy lengyel és magyar zeneszerzők kompozícióit bemutató lemezünk is. Lajtha Sinfoniettája is ritkaság, egyetlen létező lemezfelvétele született, az is harmincéves, és itthon még kottája sincs. Párizsban adták ki, de megvan benne sok, a XX. század, első felének magyar szerzőire ? Dohnányira, Kodályra ? is jellemző hang. Akadnak benne népi elemek, összességében mégis modern darab. Az együttes számára szintén kihívás, hiszen technikailag nagyon igényes mű, és bízom benne, hogy elnyeri a közönség tetszését. Weiner Pastorale, fantázia és fúga című szerzeménye ugyancsak a ritkán hallható darabok közé tartozik, talán a legjobb műveinek egyike, néhol impresszionista karakterrel. A koncert befejező száma az Orbán-darab, amely népies elemekkel is rendelkezik, a Kájoni kódex korabeli dallamaira komponált, humoros parafrázis, amelyben megjelenik egy közismert melódia is, és tele van zeneszerzői bravúrokkal. Az est karmesteréül Jankó Zsoltot választottuk, aki Kolozsvári Magyar Állami Opera és a Nagyváradi Filharmónia állandó, továbbá a Budapesti Fesztiválzenekar asszisztens karmestere.?
Az együttes vezetője, Szefcsik Zsolt mesél arról is, hogy a rendhagyó darabokat felvonultató koncertjeiken sok visszajelzést kapnak a publikumtól, és sikerült az évek során komoly közönségbázist kialakítaniuk, ami azt jelzi, érdemes új utakat keresni, újdonságokat műsorra tűzni. A régi magyar és a mai kompozíciók ugyanis izgalmas elegyet alkotnak, és így felhívhatják a figyelmet méltatlanul elfeledett darabokra is. Emellett a huszadik századi szerzeményekből sincs soha elég műsoron.
Az Erdődy Kamarazenekarban ma is sokan játszanak az egykori alapító tagok közül, és lelkesen vesznek részt a műhelymunkában. Az együttes életre hívója, aki emellett a Budapesti Fesztiválzenekar tagja, fáradhatatlanul dolgozik, és azt mondja, ha nem is adnak évente rengeteg koncertet, néhány estjükkel felhívják magukra a figyelmet. Lemezeiket pedig rangos szaklapok, köztük a Le Monde de la Musique, a Klassik Heute, a Repertoire vagy a Pizzicato méltatták és díjazták.
