Pauk György hegedűművész: sokat köszönhetek Solti Györgynek

Zene

Pauk György 

(MTI) A 100 éve született dirigens élete derekától, amikor már komoly nemzetközi tekintélynek örvendett, folyamatosan támogatta a fiatal tehetségeket. "Egy nagyvonalú mecénás, Sir Nicholas Sekers (Szekeres Miklós) szervezte meg a találkozásunkat a hatvanas évek elején ? mondta Pauk György.

 
"Sekers 1937-ben emigrált Budapestről, Észak-Angliában selyemgyárat alapított, komoly üzleti sikereket ért el, és Nagy-Britannia talán legnagyszerűbb művészet támogatója lett. A Covent Gardentől, a királyi operaháztól a Londoni Filharmonikusokig több kulturális szervezet elnökeként vagy elnökségi tagjaként szerzett hírnevet" ? mondta Pauk György
 
A Budapestről 1956-ban előbb Hollandiába, majd 1961-ben Londonba érkező Pauk Györgynek nem volt rendes hangszere. A brit fővárosban Nicholas Sekers fedezte fel a huszonéves magyar hegedűst. "Összeszedte a gazdag barátait és vettek nekem egy jó minőségű olasz hangszert. Elhatározta azt is, hogy összeismertet engem Solti Györggyel, aki már a Covent Garden zeneigazgatója volt, de rendszeresen koncertezett is, például a Londoni Filharmonikusokkal."
 
 
A Glyndebourne-i Fesztivál mintájára Sekers létrehozta a saját nyári művészeti központját, megvett Észak-Angliában egy lóistállót, átalakíttatta és 1959-ben megnyitotta a Rosehill Theatre-t, ahol olyan híres vendégeket léptetett fel, mint Yehudi Menuhin, Clifford Curzon, a Tátrai Vonósnégyes, Peggy Ashcroft, Victoria de los Angeles, Szvjatoszlav Richter, Msztyiszlav Rosztropovics, és többször megjelentek a királyi család tagjai, például Margit hercegnő is ? idézte fel Pauk György. 
 
Ide hívta meg a mecénás Solti Györgyöt az akkor jó hírű Mozart Pleyers Kamarazenekart vezényelni, szólistának pedig Pauk Györgyöt kérte fel. A koncert egy bensőséges művészi és baráti kapcsolat kezdete volt. Solti invitálta a Pauk házaspárt Bayreuthba is, amikor végre elvállalta, hogy a Ringet vezényli. "Nyáron ugyanis pihenni szeretett. A bayreuthi működése csak egy évadig tartott, mert Peter Hall rendezése igen rossz kritikákat kapott, és ezen Solti sértődött meg. Otthagyta a Zöld Dombot."
 
 
Amikor 1969-ben távozott a Covent Gardenből, és a Chicagói Szimfonikus Zenekar élére került, első dolga volt Pauk Györgyöt meghívni. "Neki köszönhettem az amerikai bemutatkozásomat" ? mondta. 
 
"Mivel élete utolsó éveiben felfedezte magyarságát, és ezt a felesége, Valerie is erősítette, Solti halála (1992) után özvegye pénzt ajánlott a budapesti Zeneakadémiának, a kisterem rendbehozatalához. Létrehozta leányaival a Nemzetközi Solti Alapítványt és a Liszt Networköt, amelyben Nigel Thorpe volt budapesti brit nagykövetnek és Bogyay Katalinnak is jelentős szerepe volt. A Liszt Network, amelyben aktívabb vagyok, olyan  magyar növendékeknek ad támogatást a megélhetéshez, akik otthon kezdték tanulmányaikat, de felvették őket valamelyik brit felsőfokú intézménybe. Tanítványom, büszkeségem Pusker Júlia, akinek két évre 9 ezer font támogatást sikerült megítélnünk, noha a pénz fogyóban van. 
 
Budapesten jelentették be 2011 novemberében, hogy a 2012-es esztendőt az UNESCO 36. közgyűlése határozatának értelmében az ENSZ Nevelésügyi, Kulturális és Tudományos szervezete Szentágothai János, a múlt század "egyik legelismertebb és legkreatívabb neurobiológusa", valamint Solti György, "a 20. század második felének legnagyobb karmestere" születése centenáriumának szenteli.