(MTI) ? A premiert rögzíti az Észak-német Rádió (NDR), a felvétel április 21-én 19 órakor kerül adásba, és interneten is hallgatható lesz ? közölte Andrea Bartsch, a hannoveri színház sajtóirodájának vezetője. A darabot Kovalik Balázs rendezi, aki korábban Prokofjev A három narancs szerelmese című operájának hannoveri rendezésével hívta fel magára a Hansa-város közönségének figyelmét. A német város operaházának kommünikéje szerint Penderecki alkotásával az alkotó a tömeghisztéria, a téveszmék és a politikai célok összefüggésére mutat rá. Az előadást Stefan Klingele vezényli, a karmester Luigi Nono Intolleranza 1960 (Türelmetlenség) című operájának ? szintén hannoveri ? magas színvonalú tolmácsolásával (Benedikt von Peter rendezésében) 2011-ben elnyerte a német színházi szövetség Faust-díját.
Aldous Huxley magyarul Loudun ördögei címmel megjelent művéből John Whiting készített drámai változatot, ebből szerkesztette operájának librettóját a lengyel komponista, Krzysztof Penderecki.
? Társadalompolitikai dráma arról, hogyan nyír ki egy kisváros, Loudun valakit, miként kerül szembe Urbain Grandier püspök a helyi és a nagypolitika erőivel és küldi halálba az a beteges szerelmi vonzódás, amelyet az Orsolya-rendi apácazárda főnöknője, Jeanne érez iránta. A Loudun ördögei nem regény, hanem valójában tényirodalom ? mondta Kovalik Balázs. Hozzátette: az opera bemutat minden érzelmi frusztrációt, amely oda vezet, hogy elkezdjünk valakit gyűlölni, boszorkányüldözést kreálni. Kovalik Balázs szerint a mai párhuzamokért nem kell nagyon mélyre ásni.
? Amint a történészek is megállapítják, Grandier egy Richelieu bíborostól induló, politikailag motivált üldöztetés áldozata egyben. A hugenották elleni küzdelemben a városok önrendelkezési jogát elvették, a bíboros a központosított hatalom megszállottjaként 1634-ben leromboltatta a városfalakat, Loudun és Grandier volt a keményen ellenállók egyike ? magyarázta Kovalik Balázs. Mint kifejtette, mivel nem lehetett politikailag vagy egyházilag ellehetetleníteni a püspököt, végül az emocionális hisztériát használták fel ellene. ? Nagyon érdekes a háromfelvonásos darab felépítése, és az is, hogy 1968-ban, a diákmozgalmak fellángolása idején volt az ősbemutató Hamburgban. Magyarországon sohasem játszották, a hannoveri opera együttese pedig azért vette most elő, mert érdekes, nyitott színház és rendszeresen műsorra tűz olyan darabokat, amelyek nem tartoznak a standard repertoárhoz, mint a Bohémélet vagy az Aida ? jegyezte meg a rendező.
A főszereplők ? Brian Davis (Grandier), Khatuna Mikaberidze (Jeanne) és Edward Mout (Mignon atya) ? Kovalik Balázs szerint nagy erőpróba előtt állnak, hiszen Penderecki hatalmas zenekari apparátust használt, a szokásos szimfonikus összeállítás mellé elektromos basszusgitár-, orgona-, zongora-, harmónium- és négy szaxofonszólamot is illesztett.
A színes gregorián hangzást az apácák hisztérikus-sikoltozós jeleneteiben torzított énekhanggal váltja fel a szerző ? áll a hannoveri operaház közleményében.
