A skót James Dillon (aki 1950-ben született) 2004-ben fejezte be első színpadi művét, amely az antik görög mitológia egyik véres epizódját dolgozza fel. A megerőszakolt, nyelvétől megfosztott, végül fülemülévé váló Philomela tragikusan szép története különösen izgalmas operaszüzsé, hiszen ? ahogy a szerző fogalmaz ? ?Philomela, a dalok szerelmese nem képes énekelni, s így a kifejezés új formáit kell felfedeznie.? Erre törekszik a három énekest, kamaraegyüttest és élő elektronikát is alkalmazó mű, amely az alkotók szerint a barokk opera és a japán No-színház sajátos ötvözete. Dillon nehezen definiálható zenei világára a különböző kultúrák elemeinek keverése éppúgy jellemző, mint az új kifejezőeszközök és formák keresése. Az 1980-as évek elején a londoni New Complexity mozgalom tagja volt, s ekkoriban elsősorban a zene és a tér viszonya foglalkoztatta Varese és Xenakis nyomán. Zenei stílusa azóta nagy utat járt be, miként művei is - a legjelentősebb zenekarok, fesztiválok és előadók társaságában. A Philomela 2004-es portugáliai ősbemutatója hatalmas siker volt, a darabot azóta számos európai nagyvárosban mutatták be, s a Budapesti Őszi Fesztiválra a premier előadógárdája, a portói székhelyű kortárszenei együttes, a Remix Ensemble hozza el a művet, a címszerepben a világhírű és Magyarországon is jól ismert finn szopránnal, Anu Komsival. (2006. október 13. 19:30 Jövő Háza - Teátrum: James Dillon: Philomela, km.: Remix Ensemble Porto, Anu Komsi, Susan Narucki, Lionel Peintre, vez.: Jurjen Hempel, rend., video- és jelmeztervező: Pascal Rambert)
