Próbatermi vendégség a Nemzeti Filharmonikusoknál

Zene

A Nemzeti
 

Próbatermi vendégség című új bérlete igazi kihívás a zenekar tagjai számára. Valahol a zenekari játék is egyfajta kamarazenélés, hisz a jó zenekari muzsikus mindig ismeri és hallja a partitúra több elemét és a karmester elképzeléseit figyelembe véve bár, de megtalálja azokat a muzsikusokat, akikkel időről időre együtt kell játsszon. Kamarazenélés közben szólistaként, a saját szuverén zenei véleményét fogalmazza meg és egységesíti partnereivel. Több mint zenélés, valóságos baráti vagy akár szerelmi összetartozás ? vallja Antal Mátyás karigazgató, aki a három részes sorozat első előadásának házigazdája.

A Nemzeti Filharmonikusok művészei jóvoltából ritkán megszólaló fúvós hangszerek ütőkkel párosulnak, a cselló bőgővel társul és a zenetörténet talán legkülönösebb hangszerelésű kompozíciója szólal meg.  Az argentin Alejandro Vinao 2008-ban komponálta A szél alakzatai című duóját. A mű érdekessége, hogy a szerző a poliritmiával két idősíkot teremt; a két tételt ? Éjszakai szél, A szél lábai ? Rudyard Kipling egyik költeménye ihlette.

 
A kortárs európai zene egyik színfoltját jelentő, madárhangokkal és ősi kultúrákkal átitatott kompozíciókat alkotó, egyben klasszika-filológusként is ismert François-Bernard Mâche műhelyében 1989-ben született a Figures (Alakzatok). Rossini ritka, hangszeres alkotásainak egyike a ?kései? ? visszavonulása előtt öt évvel, harminckét éves korában írt ? Duett. A mű a nagybőgő Paganinijének nevezett korabeli olasz virtuóz Bottesini számára készült, ajánlása egy angol bankárnak, London későbbi polgármesterének szól.
 
Sztravinszkij egy Afanaszjev-mesét választott ki, Charles Ferdinand Ramuz ennek alapján írta meg a felnőtteknek szóló, ?olvasni, játszani és táncolni való színpadi művet?, A katona történetét, benne álruhás ördöggel, beteg királylánnyal, kártyajátékkal, mindentudó könyvvel, hegedűvel, csodatételekkel.  Antal Mátyás szerint A katona története című műve műfajilag szinte meghatározhatatlan alkotás, kamarazene, melodráma, vagy akár zenés színház, még maga a szerző sem sorolta egyetlen műfaji kategóriába sem.
 
A darab a hét hangszerest rendkívül nehéz technikai, ritmikai, sőt karakterformáló feladat elé állítja, eközben folyamatos kapcsolatban kamarázva a prózát megszólaltató színésszel, Mácsai Pállal is.