(MTI) Ránki Dezstő zenét szerető családban született Budapesten. A tehetséges, kitűnő hallású és ritmusérzékű Ránki Domokos Kingától, majd Máthé Klárától tanult zongorázni, a gyakorlást természetesnek vette. Háromszor nyerte meg a zenei szakiskolák országos versenyét, a Zeneakadémiára 17 évesen egyből a másodikosok közé került, így egy év alatt érettségizett és vizsgázott a főiskolán két év anyagából. Diplomát 1973-ban Kadosa Pál és Rados Ferenc növendékeként szerzett.
1969-ben legfiatalabb indulóként úgy nyerte meg a zwickaui Schumann Zongoraversenyt, hogy önálló műsort korábban csak kétszer adott; a külföldi lapokban "zongorista csodaként", "új Richterként" emlegették. Mindössze 19 évesen készítette első hanglemezfelvételét (Schumann zongoraversenyét játszotta), s tartotta első jelentősebb hazai koncertjét.
A zenei életbe Kocsis Zoltánnal együtt robbantak be: egyszerre végeztek a főiskolán, mindketten ott kezdtek tanítani, egyszerre kaptak Liszt Ferenc-díjat (1973), Kossuth-díjat (1978), érdemes művészi címet (1984), Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat (1988), s lettek kiváló művészek (1990). Több közös, ritkaságszámba menő lemezfelvételt készítettek, köztük Mozart összes zongoraszonátáját négy kézre vagy Mozart, Ravel és Brahms kétzongorás darabjait is eljátszották. Útjaik később szétváltak, de néhány éve ismét közösen lépnek pódiumra ? Kocsis már új szerepkörben, a Nemzeti Filharmonikusok élén, karmesterként.
Az inkább visszahúzódó alkatú Ránki Dezső a leghíresebb külföldi zenekarokkal és a legnevesebb karmesterekkel lépett fel. Japánban egy időben annyira népszerű volt, hogy rajongói klubjai is alakultak, a szigetországban azzal a kiadóval dolgozhatott, amely elsőként alkalmazta a digitális technikát. Több tucat hazai és külföldi lemeze nyert díjat, repertoárján szerepelnek a bécsi klasszikusok, Schubert, Schumann, Chopin, Liszt, Bartók és kortárs zeneszerzők művei. Előadásmódját virtuóz elegancia, elmélyültség, intellektuális és technikai felkészültség, érzelmi gazdagság jellemzi.
Négykezes és kétzongorás koncertjein partnere felesége, Klukon Edit. Együtt ismertették meg a zongorával az ifjúságot A hangszerek világa című sorozat keretében, Liszt Faust szimfóniájának kétzongorás változatát a világon egyedülállóan tartják repertoáron. A privát szféráját erősen őrző házaspárnak két fiúgyermeke van, a kisebbikkel, a 13 éves Fülöppel 2007 szilveszterén játszották először Mozart F-dúr háromzongorás művét. Ránki Dezső nagy rajongója Szvjatoszlav Richter és Arturo Benedetti Michelangeli művészetének, tavaly ő válogatta a Richter Magyarországon című 14 CD-s kiadvány anyagát. A rádióban először Richter előadásában hallotta Liszt h-moll szonátáját, amelyet azóta száznál is többször játszott. Amikor 1979-ben Arthur Rubinstein szűk baráti körében adta elő, az agg művészre való tekintettel többször megállt, de az mindig kérte a folytatást, majd így összegzett: Csodás lett volna, ha nem áll meg annyiszor közben...
Ránki Dezsőt 2005-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, 2007-ben a Magyar Művészetért Díjat, három éve újabb Kossuth-díjat vehetett át.
