Ebben a kategóriában Ránki mellett Kováts Kolos operaénekes és a Budapesti Fesztiválzenekar volt a jelöltek között. A további díjazottak: Lázár Ervin író, Seregi László táncművész, koreográfus, Sváby Lajos festőművész, Kornai János közgazdász, Kozma Imre lelkész, Csete György építész, Tamás Ervin újságíró, Friderikusz Sándor szerkesztő, a Szentendrei Skanzen, valamint Csókay András idegsebész (közönségdíj). Ránki Dezső Budapesten végezte tanulmányait, 1973-ban szerzett diplomát a Zeneakadémián Kadosa Pál és Rados Ferenc növendékeként. 1969-ben, tizennyolc évesen nyerte meg a Zwickaui nemzetközi Schumann-verseny I. díját, ekkor indult nemzetközi karrierje. Rendszeresen fellépett Európa legtöbb országában, több ízben Észak- és Dél-Amerikában, illetve két-három évente Japánban is játszott. Fellépett többek között a Berlini Filharmonikusokkal, a Londoni Filharmonikusokkal, az amszterdami Concertgebouw zenekarával, a párizsi Orchestre Nationallal, a tokiói NHK zenekarával és számos neves karmesterrel: Solti Györggyel, Végh Sándorral, Lorin Maazellel, Zubin Mehtával. Életében jelentős szerepet játszik a kamarazene: az utóbbi két évtizedben évi tíz-tizenöt, négykezes és kétzongorás művekből összeállított koncertet ad felesége, Klukon Edit zongoraművész társaságában.
