- Lehet, hogy csak azért, mert pár perccel ezelőtt lett vége, de nekem nagyon imponáló volt a Hodek Dávid trió. Csodagyerekről van szó, aki most 13 éves, dobos, rendkívül tehetséges, kitűnő tempóérzéke is van amellett, hogy nagyokat szólózik, és két, érett, befutott zenésszel lépett fel. Sárik Péter zongorázása tűnt nekem személy szerint ezalatt a három nap alatt a legjobbnak. Oláh Peti bőgőzését jól ismerem...
- Hogyne, nagyon sokat, szeretek vele játszani, de ez a trió, így ahogy van, rendkívül imponáló volt. Ha most egy meghívásról lenne szó, akkor őket hívnám.
- Ha, folytatva ezt a feltételezést, ők mondjuk éppen nem érnének rá, kiket hívnál még meg?
- Szeretném előre bocsátani, hogy én elsősorban a középutas mainstream zenének vagyok a híve, de igyekszem nyitott lenni mindenfelé. Most hallottam először élőben azt a csapatot, akiket a Hálóban vendégül látunk márciusban, már meghívtam őket korábban, ez a Masala zenekar. Ebben Magyar Kornél indiai és indonéz ütőhangszereken játszik. Úgy tudom, hogy sokáig tanulmányozta ezt a zenét a Távol-keleten, ami természetesen mély nyomokat hagyott a játékán, tehát itt szó sem lehet valami olcsó imitációról, hanem ő belülről érzi ezt. És nemcsak ő, hanem a partnerei is, akik nagyon kulturált muzsikusok. Zana Zoltán kezében a különleges hangszer, az EWI, nagyon jól szólal meg, nagyon szép színeket kevert ki rajta, Horváth Balázs nagyon jól kísér, ahogy Komjáthy Áron is, aki akusztikus gitáron játszik. Kicsit emlékeztetett a hetvenes évekre, amikor a Mahavishnu zenekar divatos volt, és érdekes módon az a divatirányzat akkor elaludt. Mostanában viszont nemcsak a Masala zenekarban, hanem külföldi produkciókban is lehet ilyeneket hallani.
Rajtuk kívül a Juhász Márton kvartettet említem szívesen, amelyben a dobos mellett ifj. Lakatos Sándor 'Szoszó" szaxofonos, Fenyvesi Márton gitáros és Farkas Norbert bőgős játszik. Ez egy nagyon kellemes, nagyon magas színvonalon előadott bebop zene.
- Többször is végigülted ezeket a Tehetségbörzéket. Milyennek érzékelted az általános színvonalat?
- Végighallgatva a három napot azzal kezdeném, amivel tavaly ilyenkor is kezdtem, hogy tehetségekben gazdagok vagyunk, azzal semmi baj nincs. Volt egy jónak mondható színvonal végig, viszont amit hiányolok, az az egyéniség, úgy az együttes megszólalásban, mint szólisztikusan. Magyarországon mindig jó volt az általános színvonal, a komoly színvonalú oktatásból jól képzett zenészek kerülnek a piacra. De amint tudjuk, a piac kegyetlen, és ki merem jelenteni, hogy már inkább kicsit túltermelés folyik, és túl sok zenész kerül a piacra. Nem biztos, hogy a legfiatalabbak közül, akik nyilván tele vannak illúzióval, mindegyikük meg fog tudni kapaszkodni a pályán.
- Talán játszottál is vele...
- Először arra kérlek, hogy a legikább kiemelkedő produkciókat méltasd! De úgyis feltehetném a kérdést, hogy ha holnap valaki lemondaná a következő klubestet a Hálóban, akkor melyik volna az az egy vagy két együttes, amelyiknek a fellépett 12 produkció közül azonnal telefonálnál?
