Theresa Holzhauser (Didone) és Flavio Ferri-Benedetti (Enea).
(MTI) - A legendás rendező, August Everding nevét viselő, zenei képzésnek (rendező, énekes, dramaturg, kritikus) is helyet adó müncheni Theaterakademie vizsgáit a Prinzregententheaterben tartják, az utolsó előadás szerdán látható.
Idén a Metastasio librettójára 1742-ben komponált Didone abbandonatával vizsgáznak az énekes növendékek. Johann Adolpf Hasse egy évvel később átdolgozta darabját, az 1770-ben játszott drezdai változatot játszották el a vizsgán.
A vizsgaelőadásról számos sajtóorgánum beszámolt, köztük a Welt am Sonntag, a Schwarzwälder Bote, a Rostocker Zeitung, a dpa kulturális szekciója, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a merkur-online.de és a Süddeutsche Zeitung is, amely két külön írásban is foglalkozott a produkcióval.
Celeng Mária
A Passauer Neue Presse "gyönyörű felfedezésnek" minősíti az opera seria stílust képviselő darabot, megjegyezve, hogy komponistáját, a több mint 50 operát alkotó Hassét méltatlanul felejtette el az utókor. Hannes S. Macher recenzens szerint az ókori témát feldolgozó, barokk love storynak jót tesz Kovalik Balázs ironikus megközelítése, amelyben Didót egyszerre láttatja femme fatale-nak és kardos hausfraunak (háziasszonynak). Terézia Holzhauser szélesen formált dallamokkal kelti életre a karthágói királynőt - írja a lap, kiemelve az Araspe szerepét éneklő Celeng Mária erősen csengő szopránját is. Az Aeneas szólamát éneklő vendégművész, Flavio Ferri-Benedetti kontratenor pedig lenyűgözte a közönséget - állapítja meg a Passauer Neue Presse.
A merkur-online.de ugyancsak hatalmas sikerről számol be, és megjegyzi: Kovalik Balázs azt a kevéssé hálás feladatot vállalta, hogy akciókkal töltse ki a "semmit", a műnek ugyanis alig van cselekménye, főleg párbeszédek, monológok hangzanak el. A cikket jegyző Gabriele Luster is felfigyelt Celeng Mária hangjának szépségére. Mint írja, Antal Csaba óriási "légvárként" ábrázolta Dido királynő palotáját, amely a darab végére csúf véget ér.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung is méltatja Kovalik Balázs radikális modernizációját, például az afrikai Iarba herceg rockerként való ábrázolását Valer Barna-Sabadus remek alakításában, a díszletként szolgáló gigantikus párnát (a légvárat), valamint Theresa Holzhauser kifinomult éneklését, amellyel a bosszúvágyat és a kétségbeesést kifejezte.
A müncheni Abendzeitung a Dido-Aeneas-történetet valamennyi feldolgozásában sziruposnak tartja, és üdvözli, hogy Kovalik ellenáll az érzelgésnek, valamint kiemeli a Hofkapelle Zenekar és Michael Hofstetter karmester teljesítményét.
A Süddeutsche Zeitung ennél tovább megy, elismeri, hogy az együttes ugyan még nem olyan színvonalú, mint például a Jean-Cristophe Spinosi vezette Ensemble Matheus régizenei sztáregyüttes, de úgy véli, közel jár már e magas mércéhez és sürgeti: kapjon a zenekar állami támogatást. Egbert Tholl azt írja: Kovalik Balázs és Antal Csaba, az Európa-szerte régóta aktív és elismert, Magyarországon jelenleg mellőzött két művész szórakoztató, finoman ironikus és költői színházat hozott létre. Nemzetközi összefüggésben is "gigantikus" csúcsteljesítménynek értékeli a vizsgázók és az alkotók munkáját. A cikk szerzője rámutat: a Dido abbadonatának valóban nincs cselekménye, a szerkezete épp olyan állóvíz, mint a Csehov-drámáké. Nincs kívülről jövő feszültség, intrika, mint például a Händel-operákban, a feszültség a lélekben rejtőzik, akár egy pszichodrámában.
