Sólyom-Nagy Sándor Kossuth-díjas művész Siklóson született 1941. december 21-én. Érettségi után a budapesti Zeneakadémia tehetségkutató meghallgatására jelentkezett, ahol a próbaéneklésen kíséret nélkül énekelte Germont áriáját. Azonnal meglátták benne a tehetséget, s felvették. Viszont két évig előkészítőbe járt, lévén nem tudott kottát olvasni. Később a főiskola öt évét azonban négy év alatt végezte el.
Maleczky Oszkár és Kutrucz Éva növendékeként 1966-ban szerzett diplomát, majd az Operaházhoz szerződött, ahol Scarpia szerepében mutatkozott be. Igaz, két évvel korábban, 1964. december 11-én, még zeneakadémistaként Ceprano grófot énekelte abban a Rigolettóban, amelyben Svéd Sándor volt a címszereplő. Hamarosan a társulat vezető hősbaritonja lett, s több mint 25 főszerepben bizonyította kivételes adottságait. Életének történeteit több mint tíz éve papírra vetette Gyökerek, ágak, levelek címmel. Akkoriban úgy vélte, már nem fognak vele nagy dolgok történni. De szerencsére ez nem így van, hiszen lám, még mindig fellép.
Sólyom-Nagy Sándor gyakran szerepelt oratórium- és dalénekesként, valamint számos modern mű bemutatóján vett részt. Rendszeresen fellépett a Bayreuthi Ünnepi Játékok előadásain. Mindig is tökéletes énektechnika, egységes színezetű hang, szuggesztív előadásmód jellemezte alakításait. Főbb szerepei: Rigoletto (Verdi); Falstaff (Verdi); Jago (Verdi: Otello); Amonasro (Verdi: Aida); Escamillo (Bizet: Carmen); Hans Sachs (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok).
A Bartók Rádió december 21-én fél kilenctől nem eme nagy operaművekből, hanem dalokból válogatott (zongorán közreműködik: Fellegi Ádám). Amit hallhatunk: Brahms Négy komoly ének, Mahler két dala A fiú csodakürtje című ciklusból, valamint Ravel Don Quijote Dulcineához című művéből három dal Paul Morand verseire.
