A hangversenyen - amelyre Strém Kálmán születésének előestéjén kerül sor - olyan jeles művészek szerepelnek majd, mint Kelemen Barnabás, felesége Kokas Katalin, Horváth Anikó és Kokas Dóra. A koncert előtt megemlékező beszédet tart Földes Imre.
Az esti koncert előtt, délután négy órakor a Magyar Haydn Társaság Dr. Gerő Katalin munkáját, egy emléktáblát helyez el a zeneszociológus szülőházának falán (Nagykanizsa, Erzsébet tér 11.). Ünnepélyes beszédet mond Malina János zenetörténész, a Magyar Haydn Társaság elnöke. Az esemény rendezője a Kanizsai Klasszikusok Kulturális Közhasznú Egyesület, társrendezője a Magyar Haydn Társaság. A szervezők terve az, hogy minden év május 29-e Strém Kálmán emléknap legyen Nagykanizsán, amely alkalomra egy-egy kiemelkedő kamarazenei koncert hangzik el emlékére.
Dr. Gerő Katalin, a Magyar Haydn Társaság elnökségi tagja elmodta, hogy "a Társaság törekszik arra, hogy Strém Kálmán emlékét ne engedje feledésbe merülni. Ez a törekvés azért különösen fontos az ő esetében, mert annak ellenére, hogy a magyar zenei élet meghatározó személyisége volt - szinte minden zenei szerveződésnek vagy alapítója, vagy támogatója/tagja volt -, kézzelfogható, az emlékét ébren tartó tárgy, zenei felvétel, vagy szerzemény nem maradt utána a tevékenysége jellegéből fakadóan. Amíg az a zenésztársadalom, amelyben ő működött az elmúlt több, mint fél évszázad során elevenen emlékszik rá és arra a heroikus küzdelemre, amit értük, a muzsikáért tett, addig kell az utódok számára is maradandóvá, emlékezetessé tenni ezt az életművet.
Példaértékű az emberi tartás, a széleskörű műveltség, a mások tisztelete és segítése, a szerénység és derű, az önzetlenség, a bölcsesség és objektivitás, amely lehetővé tette, hogy az ügy érdekében az egymással szembenálló felfogású emberek is leüljenek hívó szavára egy asztalhoz. Számára csak és kizárólag a muzsika, a kultúra szeretete és szolgálata létezett, és bár rendre falakba ütközött, szívós kitartással élete utolsó pillanatáig dolgozott ezért. Ereje teljében, telve ötletekkel, tervekkel, hosszútávú, nagyívű gondolatokkal - "tele puttonnyal" - ment el."
Strém Kálmán 1934-ben született, 1952-től másfél évtizeden át az egykori monopol-koncertrendező intézménynél, az Országos Filharmóniánál dolgozott. A rendszerváltozást követően az általa vezetett Strém Koncert Kft. hamarosan a legnagyobb nem állami hangversenyrendező irodává vált. Strém Kálmán nevéhez fűződik többek között a Földvári Napok kortárs zenei fesztivál (1996), a "Haydn Eszterházán" koncertsorozat és a T-Com Zongorabérlet életre hívása.
