(MTI) - "Az ember teszi a dolgát és nem feladata megítélni, hogy az efféle kívánalmaknak megfelelt-e. Az volna jó, ha minden kisgyerek megkapná azokat a finom jelzéseket, amelyek alapján megtalálná a maga feladatát az életben. Ami azért fontos, mert szerintem valamennyien valamiféle többlettel születünk. Ha valaki korán észreveszi, mi ez a többlet és eszerint él, akkor képes boldogságot sugározni és közben ő is boldogabb lesz" - fogalmazta meg világszemléletét Szabados György. Nem mindegy, hogy milyen irányban áll bennünk a nyíl, amely mutatja, hogyan éljünk. "Ha befelé áll, önző nyerészkedő, kicsinyes emberekké válunk". Ez véleménye szerint majdnem kulturális programnak is megfelel, amire gyerekkortól új világot lehet fölépíteni. "Szeretem és tisztelem Kodály alkotóművészetét, de a legfontosabb számomra az, hogy végtelenül alázatosan háttérbe szorította saját zeneszerzői munkásságát a pedagógiai tevékenységével és nemzetnevelő munkásságával, mert tudta és hirdette, hogy a gyermek nevelését magzat korában el kell kezdeni" - mondta a zeneművész.
Szabados György kifejtette: középiskolás kora óta példaképeként tiszteli Liszt Ferencet, akinek a személye most nagyon is aktuális. "Élete egyik jelmondata volt, hogy viselni a keresztet és jót tenni, ez nekem azt mutatja, hogy nemcsak fantasztikus, istenfia zeneszerző volt, hanem hihetetlen lélek is. Ezt a maga választotta elhivatottságot mindvégig betöltötte. Soha nem volt benne semmi kétely és mindig leperegtek róla azok a negatívumok, amikkel illették. Ezekre azzal válaszolt, hogy a 'nyilat' kifelé fordította és szolgált" - vélekedett.
Szabados György családjában régi a Liszt-kultusz. "Főként a nagyanyám hatott rám e tekintetben, aki remek zongorista volt, bár pódiumon nem szerepelt, a családdal foglalkozott. De kiválóan és finoman halló ember volt" - mesélte a zongoraművész-zeneszerző.
Pályája során leginkább saját együtteseivel vagy szólóban koncertezett, de fellépett olyan hírességekkel is, mint Anthony Braxton, Roscoe Mitchell, Peter Kowald, Johannes és Connie Bauer, Fred van Hove, Evan Parker, Jirí Stivín, Ernst-Ludwig Petrovsky, Klenyán Csaba és Vlagyimir Taraszov. Írt balettet, táncoperát, vokális műveket, históriás éneket 1956 emlékére, szólózongora- és kamaradarabokat.
Szabados György rendszeresen publikál zenei írásokat. Elárulta: felkérést kapott egy őszi konferenciára, hogy beszéljen Liszt Ferenc improvizációs művészetéről, az előadása valószínűleg írásban is megjelenik. "Ilyen rendkívüli adottságú improvizatőr ritka volt az egész világon. A mai világot azért termékenyíti meg újra és újra az improvizáció, mert roppant változó környezetben élünk, amelyben minden forma, ami korábban apologetikus volt, széthullóban van, kiürül, tartalmát veszti. Meggyőződésem, az improvizációval valami módon helyreáll a teremtő és az alkotó közötti kapcsolat" - jegyezte meg.
Mint mondta, igen nehéz munka az előadás megírása, de nagyon örül, hogy Liszttel kapcsolatban valamit mondhat, mert tény, hogy alig foglalkoznak a zeneszerző improvizációs művészetével, ami valójában a zeneszerzői adottságból ered. Az improvizáció, a rögtönzés a pillanat művészete, amihez tiszta és átragyogtatott lélek kell - vélte a a művész.
Szabados György 1939. július 13-án született Budapesten, az improvizatív kortárs zene Európa-szerte ismert alakja. Rendkívüli zenei adottsága, rögtönző zongorajátéka, folytonos kifejező, komponáló kedve már kisgyermekkorában megmutatkozott. Zenei tanulmányait magánúton végezte, apja kívánságának eleget téve közben orvosi diplomát is szerzett. Ő is a dzsesszben találta meg azt a nyelvet, amellyel improvizatív képességeinek formát adhatott, azonban nem egyértelműen dzsesszmuzsikus. Zenéje rendkívül dinamikus, a hagyomány és a modernitás értelmében is európai és magyar zene, telve a spontaneitás frissességével és a szellem erejével. Alkotói felfogását a kompozíció és a szabad improvizáció harmóniájára alapozza. Nevéhez fűződik az 1964-es kiadású, B-A-C-H élmények címet viselő lemez, amely az első szabad zenei felvételnek számít hazánkban. 1975 és 1988 között a Kassák Klubban a Kortárs Zenei Műhely vezetője volt, 1983-ban megalakította a Magyar Királyi Udvari Zenekart, 1988-ban a Szabad Zene Nyilvánossága klubot.
Művészetének elismeréséül 1972-ben elnyerte a San Sebastian-i fesztivál szabad zenei nagydíját, 1983-ban megkapta a Liszt Ferenc-díjat, 2000-ben a Magyar Művészetért díjat, 2001-ben a Szabó Gábor-életműdíjat, 2008-ban a Magyar Jazz Díjat.
