Szerelmi bájital Miklósa Erikával

Zene

Itália, kis falu a 18. század elején. Szokványos szerelmi történet a flörtölő, bájos Adinával, akinek többen is csapják a szelet. Nemorino, az 'igazi" azonban túl félénk és ezért az álgyógyszerész Dulcamara varázsfőzetében remél segítséget. Az egyébként teljesen semleges itóka (ma úgy mondanánk, placebó) megadja a kellő lelki támaszt, és a kedves vígjáték boldog véget ér. A mulatságos szövegkönyvre két hét alatt komponált daljáték joggal érdemelhetné meg a 'Best of Donizetti" alcímet, hiszen tele van szinte azonnal slágerrá vált dallamokkal. (Ezek között is a legismertebb az Una furtiva lagrima / Titkolt könnycsepp, amit Nemorino énekel a 2. felvonás 2. jelenetében.)

Az előadók közül Miklósa Erika neve mindenki számára ismert, aki az elmúlt két évtizedben a zenés színpadok táján megfordult. Adina szerepe különösen a testére-hangjára szabott, ami remek alapot biztosít a már számos Müpa-rendezésben jeleskedő Káel Csaba számára. Donizetti vígoperájában a Kolozsvári Magyar Opera zenekara és kórusa vendégszerepel a fiatal olasz Marco Balderi vezényletével, olyan szólisták társaságában, mint Alekszej Kudrija (Nemorino), Enzo Capuano (Dulcamara), Filip Bandzak (Belcore), Celeng Mária (Gianetta).

A kolozsvári társulatot a magas rangú kultúrát igénylő erdélyi magyar arisztokrácia hívott életre a 18. század utolsó évtizedében. Itt vitték színre az első magyar nemzeti operát (Ruzitska József Béla futását) 1822-ben, és primadonnaként épp Kolozsvárt avatta a magyar nyelvű operajátszás bölcsőjévé 1823-1827 között Déryné Széppataki Róza (ekkor kerültek színpadra többek között Mozart, Rossini, Weber operái is).

A produkciót a Magyar Telekom és a Magyar Televízió támogatja.