A prágai zenekar hűtlen kezelésért május 7-én perelte be a cseh kultuszminisztert. A zenészek szerint Václav Riedlbauch, aki korábban a Cseh Filharmonikusok egyik vezetője volt, mintegy három millió eurós kárt okozott az együttesnek. Riedlbauch válasza erre a jelenlegi igazgató, Vladimir Darjanin elbocsátása volt, aki előzőleg arról panaszkodott, hogy financiális szempontból a 2011-es évben nem látja garantáltnak a zenekar működését. A miniszter ezzel szemben Darjanint látja a feladatra alkalmatlannak, mivel a jövő évi pénzügyi terv az ideihez képest harmadával csökkenő bevétellel és növekvő kiadásokkal számol. Darjanin szerint ez a gazdasági válság, valamint az előd túlköltekezésének következménye.
Hogy kinek van igaza, a pontos adatok ismeretének hiányában nehéz megítélni, a zenészek mindenesetre az épp felfüggesztett Darjanin mellett állnak. Olyannyira támogatják őt és követelik vissza, hogy a Rudolfinumba adott egyik koncertjükön nem játszottak - a közönség egyik fele hangosan kifütyülte őket emiatt, míg másik felük támogatólag tapsolt -, és bejelentették, hogy még akár a Prágai Tavaszi Fesztiválra tervezett hangversenyeket is bojkottálják. A fesztiváligazgató azonban nem aggódik: Roman Belor bízik az aláírt szerződésben, és abban, hogy a Cseh Filharmonikus Zenekarral eddig ápolt professzionális együttműködés idén is folytatódik.
Ezzel szemben az olasz operaházakban a sztrájk nem ritka. Legutóbb a pénzügyi megszorítások ellen nemcsak a milánói, de 14 olasz operaház dolgozói tiltakoztak. Az olasz kulturális tárcavezetője, Sandro Bondi javaslatára a kormány felére csökkenti a dolgozók bérének húsz százalékát képző kiegészítő juttatásokat, mivel a miniszter szerint a zenészek és balett-táncosok más szakmákhoz képest kevesebbet dolgoznak. Abszurdnak tartja azt is, hogy ha a zenekar akár három perccel is, de túllépi a próbára előírt időt, már kétszer akkora túlórapénz jár a zenészeknek. A nyugdíjba ment zenészeket, táncosokat, kórustagokat nem helyettesítik többé automatikusan. A miniszter az operaházak hatékonyságának, takarékosságának és vállalkozói szellemének erősítését hangoztatta, a szakszervezetek szerint viszont inkább a 2003 óta változatlan kollektív szerződéseket kellene felülvizsgálni, és a GDP 0,3 százalékánál többet kellene a kultúrára költeni.
