Farsangi hangulatban indul a történet: alakoskodók lepik el a színpadot, mindenki másnak öltözik, mint ami valójában. A farsangi mulatság közben a Székely minden kínálkozó alkalmat megragad, hogy a közelébe kerülő menyecskéket elcsábítsa. Van is hát a lajstromán bőven, amikor gyónni indul a templomba. Útközben találkozik Durumóval, az ördöggel, az pedig kapva kap az alkalmon: elhatározza, hogy megkísérti a Székelyt. Kihallgatja a gyónását, s miután rájön, hogy emberünknek mi a gyengéje, megigézi a szép Kocsmárosnét, hogy újra bűnbe vigye a Székelyt. Csakhogy hiába jár sikerrel az ördög terve, hamar úrrá lesz rajta az irigység. El is határozza, hogy elégtételt vesz majd a Székely feleségével. Végül azonban pórul jár és menekülni kényszerül ? a kifordult világban pedig újra visszaáll a rend. Az előadás zeneszerzője, koreográfusa és rendezője Könczei Árpád. A Háromszék Táncegyüttes 1990-ben alakult Sepsiszentgyörgyön. 1999-ig állami költségvetésből működő, hivatásos néptáncegyüttes volt, azóta a város polgármesteri hivatalához tartozik. Sepsiszentgyörgy a volt Háromszék vármegye ? jelenleg Kovászna megye ? központja, hetvenezres lakosságának háromnegyede magyar nemzetiségű. A kisváros Székelyföld jelentős kulturális központja: a magyar és román nyelvű hivatásos színházak (Tamási Áron, illetve Andrei Muresanu) tevékenysége mellett jelentős a képzőművészeti, irodalmi és zenei élete, amelyet a többnyelvű sajtó, a regionális televízió-stúdió és több helyi rádióadó kísér figyelemmel. Külön büszkesége a városnak az a közel tucatnyi épület ? köztük a Székely Nemzeti Múzeum ?, amelyeket Kós Károly tervezett. A Háromszék Táncegyüttes célkitűzése az erdélyi népzene és néptánckultúra gyűjtése, megőrzése és továbbadása, művészi értékű színpadi bemutatása, olyan bemutatók és előadások létrehozása, amelyek méltón képviselik az erdélyi magyar néptáncművészetet. Ugyanakkor szeretne hozzájárulni az Erdélyben élő etnikumok népzenéjének és néptáncművészetének hiteles megismertetéséhez. Az együttes évadonként új bemutatókkal jelentkezik, és arra törekszik, hogy repertoárja mindig új színekkel gazdagodjék mind a koreográfiák, mint az előadások szerkezete és dramaturgiája által. A folklórműsorok mellett a Háromszék Táncegyüttes sikeresen próbálkozott táncszínházi produkciók bemutatásával is. Az együttes egyéni arcvonalát az olyan előadások határozzák meg, mint az Apám tánca, A menyasszony szép virág, Az obsitos, a Váróterem, az Ábel, az Égbenyúló fa és a Vérnász. Az Együttes több mint ezerszer lépett közönség elé Erdély összes nagyvárosában és a szórványvidékeken egyaránt. Több alkalommal vendégszerepelt Magyarországon, különösen fontosak számára az önálló műsorainkkal tartott turnék. Az évek során a társulat eljutott Ausztriába, Németországba, Szlovákiába, Svájcba, Olaszországba, Portugáliába, Lengyelországba, és megfordult a távoli Novoszibirszkben is. Az eddig elért sikerekhez tartozik az a két, éves rendszerességgel megvalósított rendezvénysorozat is, amelyet a Háromszék Táncegyüttes a Lajtha László Alapítvánnyal közösen szervez. 1991 óta e két intézmény immáron tizenhatszor adott otthont a Népzene- és néptánctalálkozóknak, amelyeken a résztvevők a ma még élő népzene- és néptánchagyomány művelőivel és ápolóival találkozhatnak. Hasonló az alapgondolata az 1999 óta működő kommandói cigány folklórtábornak, amely azzal a céllal született, hogy betekintést nyújtson a cigányság életébe, kultúrájába, hétköznapjaiba.
