A három név: Martha Graham, José Limón és Alvin Ailey. Aki kicsit is otthon van e műfajban, már ettől izgalomba jön. És persze ha meglátja a fekete-fehér szórólap ízléses megjelenítését, jó okkal bizakodhat a produkció kiváló minőségében is. (A felvételen egyébként Lőrinc Katalin látható, aki Martha Graham 1930-ban bemutatott Sirató című darabját táncolja, amely igazán emblemikus mű, s azt szokás mondani róla, hogy ebben nem a szem sír, hanem a test.)
A betanító próbavezetők négyen voltak, Blaskó Borbála, Fekete Hedvig, László Mónika és Lőrinc Katalin, s az előadásban közel harmincan táncolnak Grencsó István, Király Elvira és Mizsei Zoltán zenei közreműködése mellett.
"A többhónapos áldozatos munkát vállaló próbavezetők, táncosok lépésről lépésre közeledve a táncokhoz, belülről élhették újra az eredeti alkotófolyamat útkereső dilemmáit" - mondja Angelus Iván, az est szerkesztője-rendezője. Majd így folytatja: "Igyekezvén belebújni a nagy elődök mozdulataiba, kompozíciós logikájukba, rengeteget tanultunk róluk és magunkról. A darabok szépségén túl elragadott minket az a hihetetlen energia, ami változatlan erővel árad ezekből a művekből".
Martha Graham - a XX. század talán leghíresebb modern tánc koreográfusa - 1930-ban illetve '36- ban készítette az esten bemutatott két koreográfiát. A Léptek az utcán című, 12 szereplős darab a korszakot átitató szenvedélyes nyugtalanságot fogalmazta meg fegyelmezett, szikár és erőteljes mozdulatokkal, tisztán áttekinthető koreográfiai formában. A Siratóról pedig már szóltunk. A szakma egyébként ezt tartja az egyik csúcspontnak. Ebbe a mindössze néhány percnyi szólóba - amelyben ráadásul a táncos el sem hagyja a helyét és a testét elfedő ruhából is mindössze a lábfeje, az arca és a kézfeje villan ki néhány másodpercre - Martha Graham az egész világról alkotott gondolatait próbálta meg elmondani.
José Limón a korszak másik iskolateremtő koreográfusa. Az itt bemutatásra kerülő Koreográfiai áldozat című darab 1964-ben készült. A mű zenei alapját Bach műve adja. Ami pedig a harmadik sztárt, Alvin Ailey-t illeti, a Revelations (Kinyilatkoztatások) életművének legsikeresebb darabja. A gospelekre és spirituálékra komponált jelenetek eltáncolása közben ébredtünk rá, hogy az eredetileg hangsúlyosan az amerikai feketék életérzését kifejező táncok messze túlmutatnak eredeti közegükön, kifejezik minden ember szabadságvágyát, szerelmét, hitét.
Az estet Limón másik műve, a Mindennek rendelt ideje van kezdetű zárja, mely cím az ószövetségi szövegre utal. A mű ihletője a Prédikátor könyvének 3. szakasza, amelyben az emberi élet tevékenységei sorjáznak: születés és halál, ölés és gyógyítás, rontás és építés, megőrzés és eldobás, hallgatás és szólás, hadakozás és békesség, szeretet és gyűlölet, sírás és nevetés, jajgatás és táncolás. Limón egyébként számos művet alkotott a Biblia nyomán, így az '50-es években koreografált Az áruló és A száműzöttek című darabokat is.
(2006. december 20. 20:00 Trafó - Kortárs Művészetek Háza (Budapest): Graham, Limón, Ailey - Táncrekonstrukciók; km.: Budapest Kortárstánc Főiskola és a Budapest Táncművészeti Szakközépiskola hallgatói; szerk.-rendező: Angellus Iván)
