 |
(MTI) - Legalábbis erre következtet az AFP hírügynökség abból a hurrogásból és füttykoncertből, amellyel a publikum fogadta a horogkeresztes zászlók és a díszlépésben masírozó katonák feltűnését a Stefan Herheim által színre állított Parsifal díszletei között. A norvég rendező még tavaly vitte a közönség elé a Wagner áthatolhatatlan művéről adott olvasatát, tehát azelőtt, hogy a két féltestvér, a 64 éves Eva Wagner-Pasquier és a 31 éves Katharina Wagner együtt hivatalosan átvették a világ legrégibb és legnagyobb presztízzsel rendelkező operafesztiváljának irányítását.
Közös pályázatában a két Wagner-dédunoka azt ígérte, hogy megnyitja a családi archívumokat a történészek előtt, akik Bayreuth legsötétebb korszakának titkait kutatják - azt az időszakot, amikor Adolf Hitler, a náci Harmadik Birodalom vezére, a Führer a fesztivál lelkes látogatója- és akkori vezetőjének, Winifred Wagnernek közeli barátja volt.
Herheim Parsifal-olvasata sok tekintetben ennek a tisztázó törekvésnek művészeti megfelelője, ugyanis Németország történetét kíséri végig Wagner idejétől az első világháborún és a Harmadik Birodalom korszakán át egészen napjainkig. Ugyanakkor követi azt is, miként fogadták Wagner munkásságát általában és a Parsifalt külön is, s közben újra elmondja Artúr király eredeti legendáját a Grál-lovagok történetével.
A Parsifal alighanem a legnehezebben színre állítható Wagner-opera. Az előző, a színházi forradalmár Christoph Schliegensief által Bayreuthban 2004-ben megrendezett véres, misztikus, a világ lepusztulását érzékeltető változat is botrányt kavart, mivel a rendező szakított az eredeti wagneri, ünnepélyes vallási-megváltási ceremónia hagyományával. Az 1877 és 1882 között komponált monumentális művet maga a zeneszerző Bühnenweihfestspiel néven határozta meg, ami szó szerint színpadi felszentelési fesztiváldarabot jelent, a szöveg, a cselekmény és a zene bonyolult elegye a miszticizmusnak, a keresztény és buddhista tanításoknak.
Ez volt az egyetlen mű, amelyet a szerző kifejezetten a saját elképzelései szerint építtetett bayreuthi Festspielhaus különleges akusztikai lehetőségeit szem előtt tartva írt. Ezért Cosima Wagner, a komponista özvegye, Liszt Ferenc lánya évtizedeken át nem engedélyezte, hogy az 1882-es bemutató után bármely más színpadon előadják.
Herheim nem csupán intellektuális olvasatát adta a műnek, hanem fényes vizuális ünneppé is tette az előadást, egyfajta költői laterna magica, varázsdoboz tárult a közönség elé. Mielőtt a függöny felgördülne, a közönség Wagner borostyán-borította sírját láthatja - ez lett a súgólyukból. Az előjáték alatt pantomim zajlik, amelynek során a gyermek Parsifal elhárítja haldokló édesanyja, Herzeleide csókját. Az asszony halálos ágya Wagner bayreuthi villájának, a Wahnfriednek a kertjében van, és a cselekmény java ebben az épületben játszódik (amelyben ma a Wagner-múzeum található és így a legtöbb néző számára jól ismert).
Herheim morbidan erotikus és romlott világában a korrumpált Grál-lovagok feketeszárnyú angyalok, a gonosz Klingsor frakkos-cilinderes transzvesztita, a viráglányok pedig mintha egy amerikai musicalből léptek volna ki. Heike Scheele díszlettervező az első felvonásban újrateremti a Parsifal 1882-es bemutatójának eredeti színpadképét, később pedig még a Bundestag, a szövetségi parlament épületét is az 1950-es évekből. A fináléban a közönség elé is tükröt tart - a szó valóságos értelmében.
Az AFP tudósítója, Simon Morgan ideális Gurnemanznak nevezi a koreai Kwangchul Yount, aki kristálytiszta kiejtéssel és bársonyos hangon adta elő hosszú szerepét. Páratlan volt a címszerepben a brit Christopher Ventris, Detlef Roth német bariton pedig világias Amfortast alakított. Csak a japán Mihoko Fudzsimura mezzoszoprán énekesnő magas hangjai nem váltották ki a kritikus elismerését, ám, írta, az alsóbb regiszterek már jók voltak. Daniele Gatti, az olasz karmester lágyan interpretálta a fénylő wagneri zenét, a közönség azonban harsányan tiltakozott a befejezés végtelenül lassú ritmusa miatt.
A Bayreuthi Ünnepi Játékok idei műsora a vasárnapi előadással teljessé vált. A fesztivál augusztus 28-ig tart, a Trisztán és Izolda, a Nürnbergi mesterdalnokok, a Parsifal és a négy alkotásból álló Ring-tetralógia további előadásaival.
Korábban:
