Azóta eltelt tizenegy év, a Trio Lignum számos nagy sikerű koncertet adott - egyebek mellett korábbi Őszi Fesztiválokon is -, megjelent két lemeze, s úgy tűnik, nemcsak zenetörténészek és szakmabeliek, hanem a közönség számára is egyre vonzóbb, amikor kortárs darabok régi - sőt, nagyon régi - zenékkel párba állítva válnak megismerhetővé.
A Trio Lignum repertoárja elképesztően tág, a 12. századtól a 21. századig ível, ugyanakkor különös ,,lyuk" tátong benne. Éppen a hagyományos koncertéletet és hanglemezipart meghatározó ,,nagy" tradíció, a nagyjából 1750 és 1900 közötti időszak zenéi hiányoznak belőle (kivételek persze akadnak: például a ma is elhangzó Haydn-miniatűrök). A ,,jelző nélküli zene" tehát - ahogy a 20. század egyik legjelentősebb zenetörténésze, Hans Heinrich Eggebrecht nevezte -, amelyet a zenetörténeti gondolkodás megkülönböztet az őt megelőző és követő repertoároktól: a régi és új zenétől. E két jelző ebben az esetben persze elsősorban kirekesztő jellegű, mindarra vonatkozik, ami a ,,tulajdonképpeni" zenén kívül áll. És e jelzők jelentése is meglehetősen üres ebben a kontextusban, amennyiben a klasszikus-romantikus hagyomány dominanciája következtében ma a régi zene hat az újdonság erejével, történeti szempontból pedig - gondoljunk például a fél évszázada elhunyt Schönbergre - az ,,új" zene egy jelentős része is meglehetősen régi.
A Trio Lignum számára a zene nem történeti jelenség, s a régi zenéket sem historizáló szándékkal közelítik meg: a zene e három kivételes muzsikus számára az, ami pillanatnyilag szól; a zenetörténet nagy alakjai kortársainkká válnak, amint a zenéjük találkozik a mai hallgatóval. Guillaume de Machaut teológiai-filozófiai játéka ,,A végem a kezdetem..." című rondeau-ban például aligha vesztette aktualitását a keletkezése óta eltelt bő hatszáz év során. És Josquin des Prés elképesztően komplex proporciós kánonján sem lépett túl az idő: efféle struktúrákat átlátni és megalkotni a 21. század elején is komoly kihívás.
A trió tízéves születésnapjának megünneplése - a hazai koncertélet sajátosságai folytán, no és persze kollektív figyelmetlenségből - tavaly elmaradt. A Trio Lignum azonban nem öregedett sokat az elmúlt év során. Mai koncertjükön felidézik az együttes repertoárján szereplő legkedvesebb ,,öreg zöldeket", válogatást adnak a 20. század második felének esztétikailag és mennyiségileg is rendkívül gazdag magyar filmzenei hagyományából [,,Filmmúzeum"], s persze új darabokat is bemutatnak. Utóbbiakról, a koncert középső blokkjáról az alábbiakat írta Rozmán Lajos:
,,Alkal-mi-dal - fogalmazhatnánk némileg ,,partinagyosan", és ebből, mint minden szójátékból, bőven kibontható annyi többlet, amennyit egy szórólap elbír. Ha csak a két végénél fogjuk meg, már helyben vagyunk: ezek a darabok valóban frissek, ha nem is alkalmiak abban az értelemben, ahogy ez sajna gyakran elhangzik. Mert a másik vég, a ,,dal", hitünk szerint örökre szól, bármilyen korból jöjjön is - ezek a nekünk oly kedves és nagyra tartott szerzők a 111 éves Lignum jubileumon már nem lesznek kortársak. Még egyszer mondom: dal, mert a Lignum-tagok olvasatában minden zenét a dalra fakadás még ma sem szűnő igénye hoz létre és szólaltat meg.
"...és egy kicsit benne vagyok ééén" énekli a sláger, vagyis benne vagyunk ,,mi", ami annyit tesz, hogy az itt, és a ,,Filmmúzeumban" bemutatott darabok nemcsak a kölcsönös nagyrabecsülés, de a zenében (is) oly fontos barátság gyümölcsei: 2 in 1.
2008. október 19. 19:30 - Katona József Színház
Trio Lignum: 10+1
Tagjai: Klenyán Csaba (klarinét), Rozmán Lajos (klarinét), Lakatos György (fagott); km.: Ónodi Eszter, Földes Imre, Máté Gábor, Sáry László, Vidovszky László
,,Lignum öreg zöldek" - G. Machaut: ,,A végem a kezdetem..."; J. Bull: In Nomine IV, J. des Prés: Proporciós kánon, W. A. Mozart: B-dúr divertimento KV.439/b/I.tétel, J. Haydn: Darabok zenélő órára
,,Alkalmi ősbemutatók" - Jeney Zoltán: Wohin, Serei Zsolt: KLARO, Sári József: Troika, Sáry László: Szimfónia 4 tételben, Vidovszky László: Breaking News, Kondor Ádám: Bizarre Objects IV - Grand Recit
,,Filmmúzeum" - Selmeczi György: Magunk mozija [Aranyember], Hollós Máté: Valse triste [Retúr], Vukán György: Valse [Ötödik pecsét], Petrovics Emil: Fanfan [Kölyök], Márta István: Trio 1-2 [Mobilfilm], Sáry László: Harangok az esti szélben [Nádler I.-portréfilm], Jeney Zoltán: Francia négyes [Szindbád])
