Szirányi Gábor könyvtári főtanácsos, a Zeneakadémia könyvtárának igazgatóhelyettese, számos, a Zeneakadémiáról szóló könyv szerzője kalauzolta a sajtó képviselőit az épületben, hogy közben rövid áttekintést adjon annak múltjáról. Arról, hogy az eredeti tervek szerint szecessziós homlokzat épült volna, hogy a Kisteremben egykor zenekari árok és zsinórpadlás is volt, arról, hogy az épület megnyitásakor sokat támadták az építőket és a tervezőket az állítólag túlzásba vitt nyugati stílus, a szecesszió alkalmazása miatt. Felhívta a figyelmet az épület belsejét díszítő koncentrikus körök, hattyú- és lantábrázolások valamint az első emeleti freskó (Körösfői-Kriesch Aladár munkája) és a földszinti forrás (Giergl Kálmán és Korb Flóris alkotásának) összefüggésére, arra, hogy a Zeneakadémia tulajdonképpen egy Apolló-szentély. Maga az épület anno 5 milliárd forintnak megfelelő összegű aranykoronából épült, és régen vívóterem, valamint igazgatói lakrész is tartozott hozzá.
Ha a vívóterem és az igazgatói lakrész már nem is kerül vissza a rekonstrukció során, az értékmegőrzés és a korszerűsítés jegyében a Nagyterem visszakapja eredeti színeit (a barna helyett az ébenfeketét arany díszítéssel) és székei kényelmét. Az új székek szélesebbek lesznek és távolabb kerülnek egymástól, de tonett jellegük megmarad. Az első emeleten nem lesz székcsere a kanyarulatok szűkössége miatt, a diákok pedig rögzített ülőalkalmatosságokon élvezhetik majd a koncerteket a második emeleti karzaton. A Nagyterem színpadának fix magassága megszűnik, a zongoraemelő helyett egy négy szintet átfogó süllyesztő közlekedik majd a hangszerraktár (jelenlegi kazánház) és a színpad között. A Kisterembe visszaépítik a zenekari árkot és a zsinórpadlást, így Budapest egy kamaraoperákat bemutató helyszínnel lesz gazdagabb.
Az épület klimatizálása és a százéves, korai vasszerkezetek megerősítése komoly kihívást jelent, ugyanis pár tartószerkezeti tervrajz elveszett, még az 1900-as években. A tartószerkezet feltárása folyamatban van, és egyelőre úgy tűnik, az jó állapotban van. A légkondícionálás azért érdekes kérdés, mert 80 000 köbméter levegőt kell megmozgatni úgy, hogy a gépek ne rontsák a műemlék megjelenését és elég csendesek legyenek ahhoz, hogy koncert közben is használhassák őket. A gépészeti berendezések ezért a negyedik emeletre költöznek majd. A C ruhatár megszűnik, így visszenyeri eredeti formáját az első emelet, ahol egy óriási ablak előtt a hatalmas lengő, üvegezett ajtókkal kizárva a külvilág zaját, tonett székeken ülve hallgathatták régen felmenőink (és nemsokára mi is) a kávékoncerteket.
"A Nagyterem akusztikáját nem fogja befolyásolni a rekonstrukció" - mondta Lakatos Gergely, a Zeneakadémia főmérnöke. 9600 mérést végeztek azért, hogy a színpadátépítés miatt keletkezett esetleges változásokat kiküszöböljék és megőrizzék a Nagyterem páratlan, a Búcsúfesztivál során is megcsodálható hangzását.
A kedd esti koncert előtti kiállításmegnyitón dr. Batta András, a Zeneakadémia rektora beszédében az épület szellemiségéről szólt, arról, hogy a Zeneakadémia a művészetek forrása, egy szentély, ahol valamiféle kinyilatkoztatást várunk az előadóktól; egy oktatási hely, ahol olyan művészek tanítottak, mint Liszt Ferenc vagy Hubay Jenő; egy közösség, egy otthon, egy nagy család. Az egyhetes búcsúfesztivál alkalmával művészek, tanárok, látogatók együtt tisztelegnek az épület és annak múltja előtt, a kiállítások pedig a jelent és a jövőt mutatják be.
Az Épületbúcsúztató Fesztiválhoz kapcsolódó hír, hogy elmarad Várjon Dénes és kamarapartnereinek november 4-i, Variációk két zongoristára és egy énekesre című kamaraestje, valamint Ránki Dezső és Klukon Edit Csendes búcsú című, november 6-i kétzongorás hangversenye. A jegyek visszaválthatók a Zeneakadémia jegypénztárában, vagy becserélhetők a fesztivál november 7-i (Hagyomány és progresszió, km.: Nagy Péte/zongora, Kokas Katalin/hegedű, Klenyán Csaba/klarinét, Polyák Endre/kürt)és november 9-i (Az évfordulók múlnak, a zene örök, km.: Szokolay Balázs, Rohmann Imre, Szőke Diana/zongora, Halmai Katalin/ének, Baráti Kristóf/hegedű), Várdai István/cselló) kamaraestjére.
