 |
A mai újraavatási rendezvény tökéletes mása lesz a több mint száz évvel ezelőtti ünnepségnek. A résztvevők korhű ruhában jelennek meg, a protokoll az akkori szabályoknak megfelelően zajlik majd. Az alispán egykori beszédét a Békés megyei önkormányzat alelnöke olvassa majd fel, s a korabeli sajtó cikkeiből is részletek hangzanak el. Akkor a szoborhoz készült egy vers, amely szintén elhangzik. A rendezvényen a zeneszerző leszármazottai is részt vesznek.
A több mint öt méteres emlékművet 1896-ban avatták fel. Kallós Ede posztamensen álló mellszobrának állapota idővel leromlott és restaurálásra szorult. Akkor közadakozásból készült az emlékmű, most az önkormányzat a munkálatokat 3,5 millió forintból finanszírozta. A restaurációt Csőke Péter kőfaragómester és Szőke Sándor szobrászművész végezte. A szobor belsejébe egy időkapszula került.
Hazánkban kevés Erkel-szobor van, azok is csak mellszobrok, teljes alakos köztéri szobor létezéséről nincs tudomásuk a szervezőknek.
Az Erkel család 1806-ban érkezett Pozsonyból Gyulára. Az apa, Erkel József 1841-ig lakott és tanított az iskolában. Itt született 1810. november 7-én fia, Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője, akit a város 1888-ban díszpolgárává választott, szülőházát emléktáblával is megjelölte.
