(MTI) Az előterjesztésben felidézték, hogy a Magyar-Koreai Társaság kezdeményezte a dél-koreai zeneszerzőt ábrázoló mellszobor elhelyezését a Városligetben. A bronz mellszobor létrehozását Szöul város finanszírozza, a mű elkészítésére Zsin Judit szobrászművész kapott megbízást.
Két évvel ezelőtt emléktáblát helyeztek el a budai Eötvös Kollégium előkertjében, emlékeztetve arra, hogy An Ik Tai a budapesti Zeneakadémián és a kollégiumban tanult 1938 és 1941 között. Az eredeti elképzelések szerint a mellszobrot is az Eötvös Kollégiumnál állították volna fel. A kezdeményezők azonban a várható koreai turistaforgalomra tekintettel új helyszínt kerestek: a mellszobrot a Dél-Koreai Nagykövetség közelében, a Városligetben, a földalatti vasút Széchenyi fürdő megállója kijáratától nyugatra eső ligetes térrészen szeretnék felállítani.
A bronz alkotás 125 cm magas gránit posztamensre kerül, a talapzaton a név, a születési és halálozási évszám, valamint függőlegesen a művész bronzból készített aláírása látható. A posztamens mellett a földön, két gránit sziklán a zeneszerző életének budapesti vonatkozásai olvashatók majd magyarul, angolul és koreaiul. Az elhelyezést támogatta az érintett XIV. kerületi Önkormányzat, valamint a BTM Budapest Galéria bíráló bizottsága és a zöldfelület kezelését ellátó Főkert Nonprofit Zrt. kerttervezője is. A mellszobor nem kerül fővárosi tulajdonba, és az elhelyezés költségei sem hárulnak a fővárosra.
An Ik Tai a Zeneakadémia zeneszerzés szakán Kodály Zoltán tanítványa volt. Már nagyon fiatalon érdekelte a zene. Első hangszerét, egy hegedűt bátyjától kapta. Később trombitálni és csellózni is tanult. Részt vett a Korea függetlenségért szervezett tüntetésekben. An Ik Tai, amikor először meghallgatta a koreai nemzeti himnuszt, amelyet abban az időben az Old Lang Syne dallamára énekeltek, ígéretet tett arra, hogy egy nap majd új zenét ír a műhöz.
Tanulmányait külföldön folytatta. 1919-től a japán fővárosban tanult, 1926-ban lett a tokiói konzervatórium diákja cselló szakon, majd az Egyesült Államokban először a Cincinnati College of Musicban tanult, s hogy a tandíjat tudja fizetni, a Cincinnati Szimfonikus Zenekar első csellistája lett.
1936-ban Európába jött, ekkor született meg az Aegukga, a koreai himnusz, amelyet először valószínűleg a berlini olimpián énekeltek a koreai sportolók. 1938-ban kezdte meg tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Zeneszerzést Kodály Zoltánnál, kamarazenét Weiner Leónál, gordonkát Schiffer Adolfnál tanult, a karnagyképzőn Unger Ernő növendéke volt.
Kodály Zoltán hatására kezdte el a népzenei motívumokat felhasználni, mely sajátos ázsiai hangzású műveiben felfedezhető. Kérte Kodály Zoltán véleményét az Aegukgáról is, így jött létre a végleges változat, amely ma Dél-Korea nemzeti himnusza.
