A több ezer oldalnyi dokumentumot érintő átadás-átvétel másfél hete ért véget az Operaházban, ennek eredményeképp a Hardy F. Gábor vezette vizsgálat több szabálytalanságot tárt fel. Vass Lajos nem tagadja, hogy hiányosságokat lehet találni a munkájában - amit megfogalmazása szerint "a gazda gondosságával" végzett -, hiányt és törvénytelenséget azonban nem. Szabó Attila, az Operaház volt gazdasági igazgatója megerősítette: százmillió forintos maradványt mutat a mérleg erre az évre. Rámutatott arra, hogy a sajtóban keringő 1,3 milliárd forintos összeg nem hiány, hanem az intézmény erre az évadra szóló kötelezettsége, amelynek megvan a fedezete, a tervezett és megvalósult vagy megvalósuló bevételekről azonban a híradások elfeledkeznek. Mindehhez hozzátette, hogy az intézmény felügyeleti szerve 2008-ra és 2009-re is elfogadta pénzügyi beszámolójukat. A pazarló gazdálkodással vádolt volt főigazgató saját bevallása szerint a sajtóból értesült a rá vonatkozó vádakról, hivatalos értesítést ezekről nem kapott, mint ahogyan csupán a vizsgálati tematikát ismertették vele, a vizsgálat egyes szakaszainak eredményeit nem. Horváth Ádám jelenlegi miniszteri biztossal való viszonyát Vass egyébként "normálisnak" nevezte.
A sajtótájékoztatón Vass Lajos a 2006/2007-es "botrányos évadtól" indította beszámolóját. Akkor került miniszteri biztosként a másfél milliárd forintos forráshiánnyal rendelkező Operaház élére, amelyet az intézmény 2008. december 31-ig ledolgozott. (Vass miniszteri biztosi megbízatása 2006. június 19-től 2007. június 30-ig tartott.) Kitért az elmúlt évek egyre csökkenő anyagi támogatására, valamint arra, hogy a Hiller István által garantált háromszáz millió forintos támogatás - a Fischer Ádám és Kovalik Balázs fémjelezte művészi koncepció bemutatóinak extra költségeire, a Májusünnep, illetve a karmester vezényléseinek költségére - töredéke, tavaly száz-, idén tizenöt millió forint érkezett meg utólag az operaházi számlára.
Az Erkel Színház kapcsán 2005-tel kezdődően vázolta az építés, az átépítés és a felújítás lehetséges forgatókönyveit és kitért az épület bezárásának körülményeire. Indoklása szerint az Erkel a jelenlegi formájában és méretében gazdaságosan nem működtethető - a bezárás előtt kétszáz-ötszáz forintos jegyárral is ötven-hatvan százalékos házakat produkáltak az ottani előadások -, emellett a színház leromlott állaga sem teszi lehetővé, hogy ott komfortosan játsszanak. Próbahelynek azonban megfelelő az Erkel. Az egy játszóhelyes Operaház azonban még így is, alternatív megoldásokat és koprodukciós partnereket - Thália Színház, Új Színház, Vígszínház, Művészetek Palotája - keresve növelte bevételeit és előadásszámát. Vass Lajos kiemelte, hogy sikeresnek bizonyult az új szakmai program, amelynek spektruma az új repertoár kialakításától az operaházi évkönyvek kiadásáig és az arculatváltásig igen széles.
Ebbe a megújulásba tartozott bele a Vass által kezdeményezett közbeszerzési terv, valamint az Operaház új iratkezelési szabályzata, a DokNet rendszer, amelyben az utóbbi négy év minden dokumentuma megtalálható és visszakereshető. Az iratdarálás kapcsán Vass Lajos elmondta, arra ő utasítást nem adott, és bár rendszeresen így semmisítették meg a fölösleges anyagokat, a "hülye időzítés" titkárnője "bugyutaságának" következménye.
Vass az elmúlt évekről mérleget vonva pozitívumként említette a megújulást, a nyitást, azt, hogy a Bajnai-kormány ígéretét megkapták az új Erkel Színházra - még akkor is, ha naivitás volt azt gondolni, a következő kormány beteljesíti ezt. Újságírói kérdésre elmondta, hogy 2009-ben ő járta ki, hogy az év decemberében megérkezzen az a hatszázmillió forintos mentőöv, amivel a maradványtartási kötelezettségnek eleget tudtak tenni, továbbá az előadó-művészeti törvény alapján és a bevétel-növekedés miatt lehetővé vált mintegy hatszázötven millió forint támogatás megszerzése. Az elmúlt években az egyre csökkenő - 2007-ben 5,3 milliárd, idén már csak 4,7 milliárd forintos - állami támogatás mellett vagyonvesztés nem történt. A felmerült vádak közül az Operabarát Alapítványhoz kapcsolódik a legnagyobb összeg. Vass erről úgy nyilatkozott, az alapítványon keresztül tudták kifizetni a műszak rendkívüli munkavégzését, azaz túlóráit.
Vass Lajos megbízatását 2010. október 22-én vonta vissza Réthelyi Miklós miniszter. Mivel közalkalmazotti jogviszonya nem szűnt meg, a közös megegyezéssel történő szerződésbontást október 27-én fogadta el. Újságírói kérdésre elmondta, bízott abban, hogy a kormányváltás ellenére az évad végéig végezheti munkáját, a szerződésbontást pedig hosszú vívódás után vállalta, még akkor is ezt az utat választva, ha ezzel úgy tűnik, törvénytelenségek sorát követte el. Kitérve az anyagiakra, a volt főigazgató nettó 470-500 ezer forint havi fizetésről és bruttó egymillió forintos végkielégítésről tett említést. Arra a kérdésre, hogy munkaügyi bírósághoz fordul-e, Vass azt válaszolta, megvárja a KEHI-vizsgálat eredményét.
