A legkülönbözőbb helyeken léptek fel: játszottak kórházban, óvodában, gyári ebédlőben, kilátóban, nővérszálláson, templomban, börtönben, sétahajón, határállomáson, állatkertben, úszómedencében, hőerőműben, a Magyar Tudományos Akadémián és vidéki kocsmában egyaránt. A zenekar tagjai mindannyian az ének-zene tagozatos Lórántffy általános iskolába jártak, s az ott szinte elsőként alkalmazott Kodály-féle nevelési koncepció valamennyiük zenei ízlését és szellemi horizontját alapjaiban határozta meg. Ahogy teltek az évek, az együttes összetétele időnként változott ugyan, de szellemisége végig ugyanaz maradt. ?A hozzáállásunk a világhoz, a költészethez, a repertoárunkhoz igazából sosem szorult felülvizsgálatra ? mondta egy interjúban Gryllus Dániel. - Nekünk igazából nincs is stílusunk, inkább úgy fogalmaznék, hogy arculatunk, hangzásvilágunk, hozzáállásunk van. Az egész folyamszerű, nincsenek nagy kilengések, nincsenek kék és rózsaszín korszakok, de azért vannak mellékfolyók, amelyek hozzák a friss vizet, színházi kanyarok, magyar népmesei és rajzfilmzenei kalandok, indiai, jiddis, latin-amerikai és egyéb népzenei behatások.? Április 22-én, délelőtt tizenegy órakor a gyerekek a Kaláka Három székláb című műsorát hallgathatják meg szüleikkel együtt a debreceni Kölcsey Központ Nagytermében. A műsor a Kaláka gyereklemezeinek (A pelikán, Nálatok laknak-e állatok?, Ukulele, Az én szívemben boldogok a tárgyak, Bőrönd Ödön) legkedveltebb darabjaiból áll. Felhangzanak többek között a Kányádi Sándor, Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Móra Ferenc és Hajnal Anna verseire írott dalok. A koncerten a gyerekek nem csak hallgatói, hanem résztvevői is lehetnek az előadásnak, valamint az együttes különleges hangszereivel is megismerkedhetnek. Ugyanaznap, este hat órától újra fellép az együttes ugyanazon a helyszínen, a Helikon Kiadó ugyanis CD-vel együtt szerkesztett könyvsorozatot indított útjára. Az első kötetbe Kányádi Sándor verseiből válogattak egy csokorra valót: ezeket zenésítette meg a Kaláka együttes. Hogy miért éppen Kányádi? Kányádi Sándor költeményei az elmúlt évtizedekben rendkívül széles körben váltak ismertté és kedveltté. A számos kötet, antológia mellett Kányádi életművét töltötték le a legnagyobb számban a Digitális Irodalmi Akadémia honlapjáról. Megkockáztatható, hogy némelyik verse már-már ?népdallá vált?. Ráadásul egy kerek évforduló is közeledik: Kányádi Sándor május 10-én tölti be 75. életévét. Születésnapi ajándék is tehát az új kötet, amelynek darabjaihoz a Kaláka együttes írt zenét. Szomorú ballada, játékos gyermekmondóka, szigorú időket idéző kobzos és latin-amerikai ritmusokat pörgető ének váltogatja egymást a lemezen. A közös munka során a költő és muzsikusok között barátság is szövődött. Az esten a Hangzó Helikon-sorozat többi kötetéből is ízelítőt kaphatunk: Petőfi Sándor, Nagy László, Kosztolányi Dezső és József Attila verseivel éppúgy találkozhatunk, mint keresztény népénekekkel, magyar krónikás énekekkel vagy Weöres Sándor Psychéjével. Az előadók között a Kaláka együttesen kívül a Villő együttes, a Sebő együttes, Ferenczy György, Kátai Zoltán és a Palya Bea Quintet is szerepel. Ami a Hangzó Helikon-sorozat jövőjét illeti: már előkészítették a sorozat következő köteteit is. Ady Endre, Nagy László megzenésített verseit Cseh Tamás, illetve Sebő Ferenc, a magyar népköltészet remekeit Sebestyén Márta énekli föl a könyvekhez mellékelt CD-lemezekre. A tervek szerint a későbbiekben Arany János, József Attila, Szabó Lőrinc költeményeivel folytatódik a sorozat.
