A vidám, A gondolkodó és A mérsékelt

Zene

Georg Friedrich Händel

Händel alighanem egyik legérdekesebb oratóriuma 1739-40 telén keletkezett. Az emberi karaktereket bemutató filozofikus művet John Milton L'Allegro ('A vidám') és Il Penseroso ('A gondolkodó') című verspárja ihlette. A Milton-szövegekből összeállított első két részhez Händel szövegkönyvírója, Charles Jennens illesztette - mintegy szintézisként - az Il Moderato ('A mérsékelt') címet viselő egységet.

Az oratórium zenei gazdagsága még Händel életművében is páratlan: az emberi hangulatok széles skálájának ábrázolása mellett változatos természetillusztrációkat tartalmaz, s stílusában is a szerző egyik legösszetettebb műve. Archaizáló részletei Purcell korát idézik, míg az ember és a természet kapcsolatát bemutató tételeinek hangulata Haydn kései oratóriumai felé mutat előre. Noha e műve keletkezésekor Händel már több mint két évtizedet élt Angliában, érdeklődése csak ekkoriban fordult végérvényesen az angol nyelvű oratórium felé. Ezzel kezdetét vette életének az az évtizede, amelyben legzseniálisabb oratóriumai születtek meg. "Számomra e remekmű minden korábbi kompozíciójánál ékesebben bizonyítja, hogy Händel valóban megtalálta angol hangját." - vallja Vashegyi György.

(2007. május 22. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar koncertje; Händel: L' Allegro, il Penseroso ed il Moderato (magyarországi bemutató); km.: Zádori Mária, Wierdl Eszter (szoprán), Bárány Péter (kontratenor), Julian Podger (tenor), Raimund Nolte (bariton); vez.: Vashegyi György)