Az olasz szakembert élő legendának tartják, a nemzetközi színpadi szakmában régóta ?A jelmezek királynője? névvel illetik. Mesterei Romolo Valli, Giorgio De Lullo és Visconti, akinek asszisztenseként is dolgozott Mozart Cosí fan tutte című operájának színrevitelénél. A film, a színház és az opera műfajában egyaránt otthon van, Olaszország legjelentősebb operaházainak tervez rendszeresen.
Számos filmprodukció is az ő nevét jegyzi, dolgozott Bertoluccival, de hollywoodi szuperprodukciókba is hívják. Ő a jelmeztervezője többek között Az első lovag és a Sólyomasszony című filmeknek, amelyekben olyan sztárok öltözékeit alkotta meg, mint Sean Connery, Richard Gere, Michelle Pfeiffer, Julia Ormond, Alfred Molina és Rutger Hauer.
A Magyar Állami Operaház színpadára a vicenzai Teatro Olimpico kicsinyített mását tervezte meg. Az eredeti épületet Andrea Palladio álmodta meg, ezt tartják a híres építész legnevezetesebb mesterművének, egyben ez az első példája a modern kori fedett színháznak, amely emellett teljesen megfelel az antik színház építési szabályainak. A Teatro Olimpico a legidősebb ma is fennálló reneszánsz színház, 1585-ben avatták. Színpadán állandó, épített díszlet szolgálja az előadások játékterét.
Cecchi majdnem élethű változatának megvalósításán négy hónapon át dolgoznak az Operaház műtermei. Juhász Zoltán szcenikai vezető ismertetése szerint a budapesti néző szinte ugyanazt látja majd, amit Vicensában láthatnak a színházlátogatók. Az elemek csak némileg mutatnak egyszerűbb képet, a kivitelezés során igen fontos szempont a díszletek kezelhetősége, hiszen az Opera műsorrendje megköveteli a háttérelemek gyakori bontását és építését. Az eredeti, vicensai díszleten több a plasztika, az oszlopok tetején is szobrok állnak. Nem építik, nem bontják, több száz éve egy helyben áll. Az Operaház díszletei ezzel szemben mozgathatók, ezért Cecchi díszletelemei felfüggeszthetők és akár a padlásra is felhúzhatók addig, amíg másik díszlet áll a színpadon. A bekötési pontokat és a kiemelési lehetőségeket a színpadmesterekkel egyezteti a színház szcenikai csapata.
A díszletnek tehát állnia kell a mozgatást, ezért a kivitelezéshez ellenálló, kevésbé sérülékeny és könnyen javítható anyagokat kellett választani. Ilyen a hungarocell, a keményfa és a különféle vásznak. A hagyományos anyagok mellett újdonság a habosított PVC lemez, amelyre festhető vászonréteg kerül ? ez együtt is könnyebb, mint a fa, ugyanakkor nem vetemedik, nem hullámosodik. A falemez hullámos lesz, ha festéket kap, s ezek után az úgynevezett súrolt fényt (tehát a színházban sokszor használt, nem szemből érkező világítást) nem szereti. Ez a típusú, épületet ábrázoló díszlet szinte biztosan súrolt fénnyel lesz megvilágítva ? ettől a plasztikus elemek optikailag megnőnek, árnyékuk ?elindul?. A festett vászon háttereket ezzel ellentétben csak szemből érdemes világítani, az oldalról érkező fény a textil összes hibáját és varrását kihangsúlyozza.
Nana Cecchi terveinek megvalósítása az Operaház szobrászművészeinek: Miskolczi Gabriellának és Szinvai Pálnak a Simon Boccanegra hatalmas szobrai után további remek lehetőségeket tartogatott. Az oszlopfőket alkotó három elemet egyenként kellett kifaragniuk. A műtermekben hónapok óta igazi alkotómunka zajlik, harmincöten gyártják a Don Giovanni díszletét, a szobrászok mellett díszletasztalosok, lakatosok és festőművészek vesznek részt a munkában.
A díszlet tetején lévő elemek tíz méter magasságban helyezkednek majd el a színpadon. Az eredeti helyszín felső domborműveit az operaházi falakon ? szintén a könnyű szerkezet miatt ? különleges technikával készült festmények helyettesítik, amelyek megvilágítva ugyanazt az optikai látványt nyújtják, mint a kőből készült domborművek. Ezeket nehéz megalkotni, mert egy-másfél méter távolságból csupán elmosódott maszatnak tűnik egy-egy alak, amely a néző távolságából azonban plasztikus hatást nyújt. Az épület homlokzatán elhelyezett márványlapot szintén a már említett PVC helyettesíti, ragasztott papírfelületén a reneszánsz-kori feliratot pedig vésett betűket mintázó festés, amely a felületre felvitt félfényes lakkal valóságos márványhatást kelt.
A díszlet tetején lévő elemek tíz méter magasságban helyezkednek majd el a színpadon. Az eredeti helyszín felső domborműveit az operaházi falakon ? szintén a könnyű szerkezet miatt ? különleges technikával készült festmények helyettesítik, amelyek megvilágítva ugyanazt az optikai látványt nyújtják, mint a kőből készült domborművek. Ezeket nehéz megalkotni, mert egy-másfél méter távolságból csupán elmosódott maszatnak tűnik egy-egy alak, amely a néző távolságából azonban plasztikus hatást nyújt. Az épület homlokzatán elhelyezett márványlapot szintén a már említett PVC helyettesíti, ragasztott papírfelületén a reneszánsz-kori feliratot pedig vésett betűket mintázó festés, amely a felületre felvitt félfényes lakkal valóságos márványhatást kelt.
Nana Cecchi szeptember 28-ától egészen a bemutatóig Budapesten tartózkodik ? immár a Don Giovanni jelmezeinek kivitelezéséhez lát hozzá.
