A tenor nevét 1999-es Operalia-győzelmével ismerte meg a világ. Karrierje töretlenül ívelt felfelé, 2007. április 3., egy Metropolitan-beli gálakoncertet követően azonban le kellett mondani a fellépéseit, a 2008/2009-es évadban nem is lépett színpadra. 2009 nyarán megoperálták hangszálait. Egy évvel későbbi, 2010 március végi, bécsi visszatérésén A szerelmi bájital Nemorinójaként 23 percig tapsolta a közönség, májusban azonban a londoni Royal Albert Hallban, Händel-darabokkal a repertoárján, komoly csalódást okozott azoknak a rajongóinak is, akik nem csupán az ITV csatona Popstars to Operastars című műsorának zsűritag-mentoraként ismerték meg. Az augusztusi salzburgi dalestjén Robert Schumann Dichterliebe-ciklusán kívül három Duparc-, egy Fauré-, egy Tosti-, egy Massenet- és négy Obradors-dalt énekelt. A koncert után kritikusok és rajongók egybehangzóan állították, hogy Villazón hangja nem a régi, és a magabiztosság is hiányzik belőle.
Mindezek ellenére Villazón stúdióba vonult, hogy hazájának népszerű dalait lemezre énekelje. A megjelenés egybeesik Mexikó függetlenségének kétszázadik évfordulójával, a tenor pedig az év végén koncertkörútra indul az album anyagával.
