| Az első temetőkoncertre így emlékezik a művész:
"2000 környékén rengeteget utaztam Európában, s feltűnt, hogy mindenhol kiemelt figyelemmel készülnek Bach halálának évfordulójára. Egy kivétel volt: Magyarország. Pedig nyaranta rengeteg külföldi vendég jön hazánkba, akiket érdekelhet: mi hogyan emlékezünk meg az évfordulóról, mit gondolunk Bachról, mit tudunk a nagyvilág zenei terméséhez hozzáadni, ami kissé mássá teszi számunkra őt? |
 |
| Másfelől belegondoltam abba, hogy Magyarország koncertteremi infrastruktúráját tekintve milyen nyári lehetőségek adódnak. A csudaszép Kerepesi temető jutott eszembe, ahol impozáns körülményeket tudunk teremteni Bach zenéjéhez. Gyermekkorom óta szinte minden nap ellátogatok oda. |
 |
| Biztos voltam benne, hogy komoly tiltakozás övezi majd az ötletemet. Bejelentkeztem Ladányi Jenő bácsihoz, a Budapesti Temetkezési Intézet vezérigazgatójához, amúgy a magyar temetkezés ősatyjához. Volt nálam egy biankó szerződés. Számítottam a hivatali bürokráciára: albizottság-középbizottság-felbizottság, iktatószám, stb, aminek a végkifejlete természetesen az lesz, hogy süllyesztőbe kerül a tervem. Ezért volt váratlan a fordulat: az öregúr rögvest aláírta. Majd felém fordult, és azt mondta: "Nézze Xaver! Ez a koncert július 28-án lesz. Én július 27-én megyek nyugdíjba. Ennyivel tartozom az utódomnak." Mondanom sem kell, hatezer ember hallgatta a sírfáklyák lobogó fényében méltósággal és meghatottsággal Bach muzsikáját. |
 |
| A 2005-ös hangverseny előkészületeiről így nyilatkozik Varnus Xaver:
"A hangverseny közben az Elton John-koncerten is már használt hatalmas kivetítőn az operatőr-zseni Bagi Ákos, és Buzássy István közös filmjét láthatják majd a hallgatók, amely az egyik legcsodálatosabb művész-film a Kerepesi temetőről. Szépséges részletek, soha nem látott perspektívák, az ellesett pillanat, amikor az ember ismét visszaadja testét a természetnek. Ahogy az öreg kripták réseiből kiburjánzanak a folyondárok, ahogy a nap lebukik a Kossuth-mauzóleum mögött |
 |
| Némafilm, s mi zenélünk hozzá. Mi, háromszázegyen. Mert afféle " moziorgonálás" lesz, 300 fős kórussal Zalaegerszegről, Keszthelyről, Nagykanizsáról és Nyugat-Magyarország kisebb településeiről. Öt éve is velünk voltak, ők is szívügyüknek érzik az évfordulót, ők az a réteg, akik amatőr zenerajongóként, zeneiskolai tanárként, lelkes kóristaként életben tartják, s ráadásul milyen nagyszerűen tartják életben a magyar komolyzenét! Buszra ülnek hajnalban és karavánban érkeznek, hogy együtt tegyék tiszteletüket Bach halálának 255 évfordulóján. Ez nem minisztereken, bürokratákon és médiacézárokon múlik. Hanem rajtunk. |
 |
| Hagyománnyá vált, hogy mivel a temetőben nem tapsolunk, a jegyek hátoldalára rá van nyomva a Máté Passió vezérkoráljának dallama és szövege: "Ó, Krisztusfő, te zúzott, te véres, szenvedő". Példaértékű, ahogy a gátlásosnak, félszegnek és öltönyébe szorítottan konzervatívnak hazudott magyar közönség oly hangosan és átéléssel énekli el a bachi korált, hogy kilométerekre elhallatszik." A hangverseny főtámogatója és szervezője a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. A jegyeket a Libri budapesti könyváruházaiban lehet megvásárolni. A fotókat Id. Varnus Xaver készítette az Alexandra kiadónál megjelent albumba. |
