 |
| Cork |
| Ez a protokoll - ami természetesen nem nélkülözhető és megvan a sajátos szerepe -, de úgy gondolom ennél sokkal fontosabb az, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz Európa népei. Az Európa Kulturális Fővárosa címért versengő magyar városok is azt szeretnék, hogy jobban megismerjék szűkebb környezetüket. |
Miközben kötelességszerűen elmondjuk: a templomból kiállítótérré alakított Cork Vision Centre (a képen) közönsége február 26-áig Lugossy Mária szobrait és Gaál József festményeit láthatja a "Szabadulás" és az "Álomban létező" című kettős tárlaton, melyet a szervezők adatai szerint már az első két héten több mint kétezren láttak. Ugyanitt mutatkoznak be a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó magyar városok; február 9-én fellépett az Auer Vonósnégyes, február 23-án pedig a Győri Balett szerepelt. Egy másik helyszínen, a Triskel-ben pedig kortárs filmeket vetítenek. Örülünk, hogy bemutatkozhattunk, a magyarokat igencsak kedvelő 70.283 négyzetkilométeres szigetország második legnagyobb városában. A zord időjárás miatt a sziget nyugati részéről, a védettebb - Angliához közeli - oldalra települt a négy és félmilliós lakosság nagyobbik része, amelynek döntő többsége római katolikus (95%), anglikán (3%), protestáns és zsidó (2%) vallású. |
 |
| Cork belváros |
| A már az V. században keresztény hitre tért írek szinte az egész középkoron át keserves küzdelmet vívtak az angolok ellen. Végül az Egyesült Királyságba való kényszerű beolvadásukat a "nagy éhínség" tette teljessé az ír tragédiát. Az 1845-46-ban katasztrofális burgonyavész tört a szigetre, hogy a jórészt krumplin élő írek között szörnyű mértékben aratott az éhhalál. Öt év alatt mintegy nyolcszázezer ember esett áldozatul, s több mint egymillió fogott vándorbotot. A kivándorlási hullám következtében száz év alatt a hat és félmilliós lakosság kevesebb, mint felére csökkent. A Nagy-Britanniától való függőség fokozatosan megszűnt (1922), de a lakosság kiáramlása csak a '70-es években szűnt meg. |
 |
| Cork neogótikus ház |
| Cork az ország délkeleti részén, a Szt. György csatorna felőli oldalon, a Lee folyó partján helyezkedik el. Az ősi Cork a Szent Finnbar-katedrális köré épült: azon a helyen, ahol a feltevések szerint Finnbar a VI. században megalapította monostorát. A kettéágazó és szigetfélét képező Lee két nagy csatornája közé ékelt régi város alapvatően XIX. századi benyomást tesz. Eredete természetesen sokkal korábra nyúlik vissza. Corcaigh, a gael szó "mocsaras sziget"-et jelent. Cork mindig is kereskedő város volt, víziváros, hidak és folyóparti sétányok hálózzák be. Leghíresebb hídja a Szent Patrik híd, amely az azonos nevű "főutcába" torkollik, ahol a neogótikus Szent Péter- és Szent Pál templom is áll. |
 |
 |
|
| George Bernard Shaw (1856-1950) | William Butler Yeats (1865-1939) | |
| Cork, Írország második legnagyobb városa, mindig a katolikusok és republikánusok bástyájának számított, "lázadó" városnak nevezték. Dublin - a főváros - örökös riválisa, versenybe is száll vele: például százötven éves egyetemének hírnevében és kozmopolita szellemében, a sörfőzésben (itt főzik a Murphy's-t a dublini Guinness vetélytársát), a pubok számában (Corknak minden valószínűség szerint nagyobb az egy négyzetméterre eső pub sűrűsége). Számos színháza van: mint a Corca Dorca, a Meridien, a Graffiti és a Boomerang, folytatják azon hagyományokat, melyet még az 1713-ban alapított Smock Alley Társulat teremtett. A cork-i Operaház, az Everyman Palace, és a cork-i Művészeti Színház a mai napig teret adnak a hagyományos és a kísérleti színháznak is. |
 |
 |
|
| James Joyce (1882-1941) | Samuel Beckett (1906-1989) | |
| Írországot nyugodtan nevezhetjük az "írók szigetének". Nobel-díjasok is vannak szép számmal; George Bernard Shaw (1856-1950), William Butler Yeats (1865-1939), aki megalapította és 1906-tól igazgatta az Ír Nemzeti Színházat, Samuel Beckett (1906-1989) és 1995-ben Seamus Heaney (1939- ) kapta meg az elismerést. Az ismert írók közül kiemelkedik Jonathan Swift (1667-1745), a Gulliver utazásai szerzője, aki 1713-tól 1745-ben bekövetkezett haláláig a dublini Szent Patrik székesegyház főesperese volt. James Joyce (1882-1941), Oscar Wilde (1854-1900), John Millington Synge (1871-1909), Sean O'Casey, akinek Bíborpor című darabját a budapesti Nemzeti Színház 1966-ban mutatta be. |
 |
 |
|
| Oscar Wilde (1854-1900) | Seamus Heaney (1939- ) | |
| Forrás: a Molnár utcai Fregatt (Magyarország első ír pubja), valamint az Írország, fordította Lázár Júlia,(Gabo Kiadó) és Szabó József Európa c. (Móra Kiadó) kötetei. |
