Zárul a magyar hónap Corkban

Zene

Cork
 
Ez a protokoll - ami természetesen nem nélkülözhető és megvan a sajátos szerepe -, de úgy gondolom ennél sokkal fontosabb az, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz Európa népei. Az Európa Kulturális Fővárosa címért versengő magyar városok is azt szeretnék, hogy jobban megismerjék szűkebb környezetüket.

Miközben kötelességszerűen elmondjuk: a templomból kiállítótérré alakított Cork Vision Centre (a képen) közönsége február 26-áig Lugossy Mária szobrait és Gaál József festményeit láthatja a "Szabadulás" és az "Álomban létező" című kettős tárlaton, melyet a szervezők adatai szerint már az első két héten több mint kétezren láttak. Ugyanitt mutatkoznak be a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó magyar városok; február 9-én fellépett az Auer Vonósnégyes, február 23-án pedig a Győri Balett szerepelt. Egy másik helyszínen, a Triskel-ben pedig kortárs filmeket vetítenek.

Örülünk, hogy bemutatkozhattunk, a magyarokat igencsak kedvelő 70.283 négyzetkilométeres szigetország második legnagyobb városában. A zord időjárás miatt a sziget nyugati részéről, a védettebb - Angliához közeli - oldalra települt a négy és félmilliós lakosság nagyobbik része, amelynek döntő többsége római katolikus (95%), anglikán (3%), protestáns és zsidó (2%) vallású.

Cork belváros
 
A már az V. században keresztény hitre tért írek szinte az egész középkoron át keserves küzdelmet vívtak az angolok ellen. Végül az Egyesült Királyságba való kényszerű beolvadásukat a "nagy éhínség" tette teljessé az ír tragédiát. Az 1845-46-ban katasztrofális burgonyavész tört a szigetre, hogy a jórészt krumplin élő írek között szörnyű mértékben aratott az éhhalál. Öt év alatt mintegy nyolcszázezer ember esett áldozatul, s több mint egymillió fogott vándorbotot. A kivándorlási hullám következtében száz év alatt a hat és félmilliós lakosság kevesebb, mint felére csökkent.
A Nagy-Britanniától való függőség fokozatosan megszűnt (1922), de a lakosság kiáramlása csak a '70-es években szűnt meg.
Cork neogótikus ház
 
Cork az ország délkeleti részén, a Szt. György csatorna felőli oldalon, a Lee folyó partján helyezkedik el. Az ősi Cork a Szent Finnbar-katedrális köré épült: azon a helyen, ahol a feltevések szerint Finnbar a VI. században megalapította monostorát. A kettéágazó és szigetfélét képező Lee két nagy csatornája közé ékelt régi város alapvatően XIX. századi benyomást tesz. Eredete természetesen sokkal korábra nyúlik vissza. Corcaigh, a gael szó "mocsaras sziget"-et jelent. Cork mindig is kereskedő város volt, víziváros, hidak és folyóparti sétányok hálózzák be. Leghíresebb hídja a Szent Patrik híd, amely az azonos nevű "főutcába" torkollik, ahol a neogótikus Szent Péter- és Szent Pál templom is áll.
George Bernard Shaw (1856-1950) William Butler Yeats (1865-1939)
 
Cork, Írország második legnagyobb városa, mindig a katolikusok és republikánusok bástyájának számított, "lázadó" városnak nevezték. Dublin - a főváros - örökös riválisa, versenybe is száll vele: például százötven éves egyetemének hírnevében és kozmopolita szellemében, a sörfőzésben (itt főzik a Murphy's-t a dublini Guinness vetélytársát), a pubok számában (Corknak minden valószínűség szerint nagyobb az egy négyzetméterre eső pub sűrűsége).
Számos színháza van: mint a Corca Dorca, a Meridien, a Graffiti és a Boomerang, folytatják azon hagyományokat, melyet még az 1713-ban alapított Smock Alley Társulat teremtett. A cork-i Operaház, az Everyman Palace, és a cork-i Művészeti Színház a mai napig teret adnak a hagyományos és a kísérleti színháznak is.
James Joyce (1882-1941) Samuel Beckett (1906-1989)
 
Írországot nyugodtan nevezhetjük az "írók szigetének". Nobel-díjasok is vannak szép számmal; George Bernard Shaw (1856-1950), William Butler Yeats (1865-1939), aki megalapította és 1906-tól igazgatta az Ír Nemzeti Színházat, Samuel Beckett (1906-1989) és 1995-ben Seamus Heaney (1939- ) kapta meg az elismerést.
Az ismert írók közül kiemelkedik Jonathan Swift (1667-1745), a Gulliver utazásai szerzője, aki 1713-tól 1745-ben bekövetkezett haláláig a dublini Szent Patrik székesegyház főesperese volt. James Joyce (1882-1941), Oscar Wilde (1854-1900), John Millington Synge (1871-1909), Sean O'Casey, akinek Bíborpor című darabját a budapesti Nemzeti Színház 1966-ban mutatta be.
Oscar Wilde (1854-1900) Seamus Heaney (1939- )
 
Forrás: a Molnár utcai Fregatt (Magyarország első ír pubja), valamint az Írország, fordította Lázár Júlia,(Gabo Kiadó) és Szabó József Európa c. (Móra Kiadó) kötetei.