 |
Hubay Jenő műveit negyvenöt éven át nem tűzték műsorukra hazai együttesek, partitúrái, a darabjaiból készült hanghordozók nem jelentek meg, sőt a nevét sem volt ildomos kiejteni. Az elmúlt másfél évben azonban megváltozott minden: egyre több Hubay-mű szólal meg koncertpódiumon, a Hungaroton Classics CD-sorozatot indított el darabjainak felvételeiből.
Éppen ideje volt. A magyar zenetörténet ugyanis nem keveset köszönhet az előadó-zeneszerzőnek, aki a tanulóévek után 1886-ben telepedett le végleg szülővárosában, Budapesten. A Zeneakadámia tanáraként ő teremtette meg Magyarországon a felsőfokú hegedűoktatást, így érve el, hogy néhány év múlva a hazai zenekarokban már nem Hollandiából, Cseh- és Németországból meghívott hegedűsök üljenek, hanem magyarok. Emellett a felsőfokú csellóoktatás szorgalmazója is volt.
Előadóként különös pályát futott be. Fiatalon még Liszt Ferenccel muzsikált együtt, érett előadóként pedig Bartókkal dolgozott. Közben rendkívül termékeny zeneszerzői pályát is befutott.
Az 1920-as években sokat koncertezett a szomszédos országokban, rendszeresen megrendezett házi összejövetelein pedig külföldi művészeket is vendégül látott. Kulturális diplomáciai tevékenységéért tekintették őt már saját korában a zene nagykövetének.
Az Újpalotán működő, nagy múltú alapfokú zeneiskola 1992-ben vette fel Hubay Jenő nevét. Az intézmény azóta bővítette zenei területen sikeres tevékenységét, ma már több művészeti ágat oktat magas színvonalon, és szakkönyvtárat is üzemeltet. Ki is nőtte régi helyét, időszerű volt a költözés. A Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakkönyvtár hosszas előkészítés után végül Rákospalotán, a Bocskai utcában kezdte meg idei tanévét.
Az új épület Díszterem előtti csarnokában állították fel Hubay Jenő szobrát, ahol március 10-én, a művész halálának hetvenedik évfordulóján az 1998-ban megalakult Hubay Társaság emléktáblát avatott. Horváth Sándor bronz alkotását a társaság, az intézmény és a XV. kerületi önkormányzat képviselői koszorúzták meg.
