 |
| Sebestyén Márta |
A február 12-én délután öt órától megrendezett dísztermi koncerten Sebestyén Márta (ének, furulya, dob) mellett közreműködik Andrejszki Judit (ének, csembaló), Balogh Kálmán (cimbalom), Gombos Tamás (hegedű) és Havasréti Pál (bőgő, ütőgardon, doromb) - egy olyan zenei együttes, amely azelőtt ilyen összetételben még soha nem lépett fel együtt. Külön erre az alkalomra alakult, hogy Széchenyi István korának zenei világát minél hitelesebben tudják megjeleníteni.
Persze nem egy száraz, tudományos zenetörténeti leckére kell készülnie annak, aki eljön a rendezvényre - hangsúlyozta Sebestyén Márta: ?Sokszínű és élvezetes szellemi utazás, egy erős érzelmi töltés lesz ez a koncert. Csillagocskákat, szikrákat játszunk, amelyek a legnagyobb magyar szívében is feltehetőleg ott égtek.? Az Aranyos Ágota koreográfus vezette Company Canario Historikus Táncegyüttes produkcióinak köszönhetően pedig még élményszerűbb lesz a zenei időutazás.
A Magyar Nemzeti Múzeumban március 6-ig megtekinthető Széchenyi-kiállítás tematikáját követve a koncert is Széchényi világait mutatja be. Így az országjáró hazafit, a hídépítő reformert, de a vívódó magánembert, a szerelmest, a családapát is. Sőt, a zenészek nemcsak a legnagyobb magyart, de azokat is megidézik majd, akik a gróf életében meghatározó szerepet játszottak.
A korszak zeneszerzői által megzenésített Csokonai- és Petőfi-versek mellett a különleges zenei válogatásban hallhatunk többek között soproni, rábaközi, oláh, román dallamokat, a Lánchíd építésében közreműködő üzletemberre, Sina Györgyre utalnak majd a görög, és a legnagyobb magyar fiára, Széchenyi Ödönre pedig a Konstantinápolyhoz kapcsolódó zenék. Érdekes zenei csemege lesz a szabadságharc egyik főhadnagyának, Simonffy Kálmánnak a szerzeménye, aki saját korában országos hírű dalszerző volt, de 1848 kapcsán természetesen megkerülhetetlenek a Kossuth-nóták is. Noha szemben a nagy riválissal, Kossuth Lajossal, olyan nótát nem ismerünk, mely Széchenyi Istvánról szól, a koncerten elhangzik majd a ma is ismert ?Csípd meg bogár? kezdetű dal, amiről feljegyezték, hogy Széchenyi kedvenc dallama volt, és hallhatjuk majd a csákánynak, a XIX. század furulyatípusának hangjait is, mely hangszerrel kedvtelésből maga a legnagyobb magyar is gyakran muzsikált.
