(MTI) - A múzeum látogatóinak a XIX. századi cigány zenészek világát, valamint Liszt és kortársai róluk alkotott képét mutatják be a kiállítás rendezői - Szuhay Péter és Pálóczy Krisztina - a különleges tárlatvezetések alkalmával.
A tárlatvezetéseket alkalmanként élő cigányzene kíséri; a múzeum épülete előtt, valamint az aulában a programok előtt és után Bura Sándor és zenekara muzsikál.
Zenés tárlatvezetést május 14-én, július 9-én, augusztus 6-án, valamint augusztus 26-án hallgathat a közönség.
A Néprajzi Múzeum Liszt Ferenc és a "czigány zene" című kiállítása, az idei - Liszt születésének 200. évfordulója és a magyar uniós elnökség jegyében megrendezett - 31. Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitó rendezvényeként, március 18-án nyílt meg a közönség számára.
Az augusztus 29-ig látogatható tárlat kiindulópontja Liszt Ferenc A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon című 1861-ben megjelent könyve, pontosabban annak a cigányzenére vonatkozó része.
A kiállítás négy helyszínen, egymáshoz lazán kötődő térben látható. Az első részben zene- és tánctörténeti információk szerepelnek, korabeli litográfiák, kották jelzik a két fő, a cigányzenéből műzenévé emelkedő irányzatot, a verbunkost és a csárdást, de bemutatnak cigány muzsikusok által használt hangszereket is.
A második részben láthatóak azok a festmények és zsánerképek, amelyek muzsikáló cigány bandákat és mulató parasztokat, betyárokat ábrázolnak. A harmadik térben a témához kapcsolódó filmeket vetítenek, a negyedikben pedig ugyancsak a XIX. századi nemzeti romantikát jellemző életképeket állítottak ki.
Diaképeken láthatók azok a leghíresebb vendéglátóhelyek, ahol olyan neves cigány muzsikusok játszottak, mint például Csóka Sándor, Rigó József vagy Farkas László. Gregus Imre festményen örökítette meg Czinka Pannát, akiről Liszt az írta: "... nagy hírnevet szerzett magának a hegedűn tanúsított virtuozitása által". A prímáslány alakját Kodály Zoltán egy daljátéka hősnőjévé is tette.
