A sajtó munkatársai számára különleges módon vezették fel a kiállítást, hiszen tegnap az Arany Kaviár étteremben sajtóebéden, és azt követően tárlatvezetésen vehettünk részt, ahol Róka Enikő, a tárlat koncepciójának egyik kidolgozója és rendezője segítségével pillanthattunk be az előkészületekbe. A létrák, állványok és a frissen festett tárlók között sétálgatva megnézhettük azt a pontosan 100 darabból álló kollekciót, amelyet az Ermitázs kölcsönzött erre az alkalomra, és emellett a hazai köz- és magángyűjteményekből érkezett válogatást is megtekinthettük.
Az orosz gyűjtemény egyik különleges, kultúrtörténeti "csemegének" számító darabja az 52 darabból álló vadászjelenetes kártyacsomag, amely II. Sándor cár udvarának vadászattal kapcsolatos epizódjait ábrázolja életszerűen, egyszerűen és rendkívül humorosan. Az egyiken például két vadászt, Nyikolaj Alekszandrovics Ogarjovot és Lambert tábornokot láthatjuk, amint éppen a vadászkastély konyhájában sürögnek. Ogarjov makarónit próbál főzni, de az természetesen odaég, elborzasztva az ajtóban megjelenő séfet. A kártyák valóban kártyaméretűek (90x55 mm-es finom kartonpapírra készültek), és rajtuk az akvarellek valóságos miniatűr-kompozíciók, ahogy Zichy nevezte: humoreszkek.
A kiállítás nem elsősorban a művek keletkezésének időrendjét követi, inkább Zichy életében az időről időre megjelenő témák és pályáját, gondolkodását befolyásoló személyek köré épül. Így olyan képeket láthatunk, amelyek rávilágítanak többek között Zichy Mihály és Théophile Gautier, Zichy és Doré kapcsolatára, ízelítőt kaphatunk az Oroszországban készült művekből, élőben láthatjuk Arany János balladáihoz és Madách: Az ember tragédiájához készült illusztrációit, és megcsodálhatjuk Zichy "főművét", a Rombolás géniuszának diadalát is - amelyet a budapesti közönség utoljára a '80-as években láthatott - és annak lehetséges inspirációit is.
Zichy Mihály, a "rajzoló fejedelem" - ahogy egyik kortársa nevezte - Munkácsy Mihály, "a festő fejedelem" mellett a második legismertebb magyar művész volt Európában az 1880-as évektől. A kiállítás a szervezők reményei szerint Zichy kultikus és generációkon átívelő tiszteletének köszönhetően várhatóan éppoly széles közönséget fog vonzani, mint a Munkácsy-kiállítás 2005-ben. A 2007. december 14-től 2008. március 23-ig látható tárlat várhatóan méltó befejezése lesz a Magyar Nemzeti Galéria jubileumi évének.
