A Másfélt igazán nem kell bemutatni: Magyarország egyik legnépszerűbb és legstabilabb zenekaráról van szó. Instrumentális muzsikájára a kortárs repetitív zene éppúgy hatott, mint a drum and bass vagy a funky. És emellett táncos groove-ok, metálos zúzások, pszichedélia és rockzene, sodró lendület és átható intenzitás - a Másfél minden egyes koncertje alapvető élmény.
A Másfél vendége ezúttal Gaja Arutjunján, az expresszív örmény-orosz énekesnő, aki a zenekar legutóbbi lemezén is közreműködött.
A Másfél 1989-ben jött létre, és néhány tagcserét követően alakult ki a zenekar klasszikus felállása: Barnabás, Lukács Levente, Salamon Eszter (cselló), Kalocsai Tamás (dob), Hegedűs János (basszusgitár), illetve a "Csendes Bob" névre keresztelt dobgép. Első igazi anyaguk az 1993-ban kazettán megjelent Mese volt, ezt követően egy-két évente megbízhatóan hozták létre új produkcióikat, melyeknek a ritmusközpontú instrumentalitáson kívül egyetlen közös jellemzőjük volt: a folyamatos újdonságkeresés. Ennek köszönhető, hogy a zenekar filmzenét éppúgy írt, mint színházi kísérőzenét, CD-Rommal éppúgy kísérletezett, mint quadro-hangzású koncerttel.
Lassan-lassan a budapesti klubélet egyik központi zenekarává nőtte ki magát, illetve sikerrel jutott be az európai (különösen a francia) klub-vérkeringésbe. Aztán 2002 őszén törés következett be: Salamon Eszter és Hegedűs János távoztak a zenekarból (Kalocsai már korábban kilépett, őt Ujj Zoltán váltotta fel). Az új, immár négytagú felállás basszusgitárosa Sabák Péter lett. Tavalyelőtt jelent meg az A38 Hajón felvett koncert anyagából a Ballast című lemez, amely erős bizonyítéka, hogy a tagcserék csak átmenetileg ingatták meg a zenekart.
Ahogy a tagok egyre tudatosabban álltak a zenéléshez, úgy alakult ki az a páratlanul változatos, mégis összetéveszthetetlenül egyedi zenei világ, mely azóta is egyfajta Másfél-védjegy. Valószínűtlenül gazdag ritmusvilág, a gitár csilingelő, visszhangos futamai, a szaxofon staccatós, önmagával feleselő lüktetése - mindezek a jegyek a En garde! lemezen is megtalálhatók.
Funkys gitár-sikálások és csattogós basszusmenetek, űrdiszkós puttyogások, repetitív szerkezetek, egy szám az orosz-örmény Deti Picasso felkavaró hangú énekesnőjével, Gaja Arutjunjánnal, időnként kőkemény, torzított metálriffek. Letsztult, elegáns, a különböző műfajokat és stílusokat magabiztosan és elegánsan, helyenként kifejezetten viccesen váltogató anyagról van szó, mely helyenként nem mentes az öniróniától sem.
A több számban is közreműködő Gaja Arutjunján, Moszkvában élő örmény származású énekesnő. Bátyjával 1999-ben alakította Deti Picasso nevű zenekarát, amely az oroszországi underground rock egyik legígéretesebb együttese. Hol finom, hol brutális, de mindenképp hangsúlyos gitárok, hegedűk, fúvósok, pszichedélikus hangulatok, népzenei alapok jellemzik a Deti Picasso muzsikáját, de mindez szinte csak aláfestés Gaja elképesztően hajlékony és expresszív hangjához. Hol kislányosan incselkedő, hol operai módon szentimentális, hol oroszul, hol angolul, hol örményül énekel, lenyűgözően széles tartományt átfogva. Gaja a kortárs orosz könnyűzene egyik legsokoldalúbb egyénisége, nem véletlen, hogy testvérével aktív tagja egy másik, a Deti Picassóénál sötétebb, elektronikusabb, kísérletibb muzsikát játszó együttesnek, a Noiz Orchestrának is.
Gaja és a Másfél tagjai már jó ideje ismerték egymást, de a voltaképpeni közös munka a Moszkva-Szentpétervár expresszen kezdődött a magyar és orosz népdalkincs, valamint néhány pohárka szeszesital megosztásával. A végeredmény az lett, hogy Gaja közreműködik az új Másfél lemez negyedik számában, és a zenekar - a lemezen még nem szereplő - több új számot is írt, hagyományaitól merőben idegen módon, női énekhangra.
A Másfél mostani, hatszázadik koncertjén Gaja több számban is közreműködik, így a Deti Picasso és a Noiz Orchestra korábbi magyarországi fellépései után ismét csodálhatjuk az elbűvölő énekesnő produkcióját.
