Alanis Morissette berobbanása a zenei életbe a kilencvenes évek közepén nagy visszhangot kavart. Teljesen átértékelte ugyanis az önmagukról őszintén éneklő énekes-dalszerzők szerepét a zenerajongók egy egészen új generációja számára. Alanis Morissette 1995-ös albuma, a Jagged Little Pill, több szempontból - zeneileg, emocionálisan, kulturális értéke és kereskedelmi potenciálja okán is - rendkívüli hatással bírt. Az album, melynek producere Glen Ballard volt, több mint harmincmillió példányban kelt el világszerte, ezzel minden idők egyik legsikeresebb albuma lett. A hatalmas sikernek köszönhetően Morissette, a szülőföldjén, Kanadában is alig ismert előadó és színésznő, hirtelen a világ egyik legnépszerűbb művészévé vált. A mindössze 21 éves Alanisből egy albumnyi érzelemmel teli dal, mely elmesélte gyakran döcögős útját a gyermekkortól a felnőttségig, szupersztárt faragott, sőt, megtette generációjának szószólójává is.
Alanis Morissette később bemutatkozott a világnak úgy is, mint rendkívüli képességű előadó, aki koncertjein kirobbanó intenzitással adja elő dalait. 1996-ban 4 kategóriában Grammy díjat kapott: "Az év albuma", "Az év rock albuma", "Az év női énekese" és "Az év rock dala", melyet a "You Oughta Know" című számmal érdemelt ki. Ez az a dal, melynek elsősorban köszönhető a nagy hírverés az énekesnő körül.
A nagy áttörést követő évek során Morissette töretlenül haladt tovább a siker útján, bátran mesélte el történetét, az 1998-as Supposed Former Infatuation Junkie -n, majd az 1999-es Unplugged-on és a 2002-es Under Rug Swept -en. Ugyan ebben az évben még megjelent egy cd/dvd összeállítás Feast on Scraps címmel. Eközben, még arra is sikerült a művésznőnek időt szorítania, hogy szerepeljen Kevin Smith Dogma című filmjében és a De-Lovely című musicalben, televíziós sorozatokban ("Szex és New York", "Curb Your Enthusiasm") ezenkívül látható volt off-Broadway darabokban is ("Vagina monológok", "The Exonerated"). Az elmúlt években Morissette már a jótékonykodás területén is szerepet vállalt.
Legutóbbi albumán, a So-Called Chaos -on Morissette paradox módon olyan nőnek tűnik, aki megtalálta saját békéjét a világban. Az album egy rendkívül meggondolt, életigenlő nő gondolatait tükrözi, aki pozitívan szemléli a világot. "Még éneklek olyan dolgokról az életemmel kapcsolatosan, melyek kihívást jelentettek számomra. De már sokkal kevésbé vádlón fordulok az élet és így a dalaim felé is" - magyarázza az énekesnő.
A SO-CALLED CHAOS felvételein, melyek nagyrészt a kaliforniai Santa Monicaban található Groove Masters stúdióban készültek Alanis turné bandája (a gitáros David Levita és Jason Orme; a basszusgitáros Eric Avery; a billentyűs Zac Rae; és a dobos Blair Sinta) működött közre.
A címadó dal, a SO-CALLED CHAOS, egy nagyon fontos témáról szól. "Az öntudatunk alacsony szintje miatt szükségünk van rendőrökre, bírókra, törvényekre és szabályokra. A 'So-Called Chaos'-ban azt a gondolatot vetem fel, hogy ha az öntudatunk egy magasabb szintre kerülne, akkor nem lenne szükségünk ezekre. Nem kellene, hogy kívülről irányítsanak bennünket, mert képesek lennénk belülről irányítani magunkat az élet tiszteletére, és arra alapozva, hogy mindnyájan függünk egymástól. Ez a dal ezt az irányt próbálja felvázolni három percben."
