Az 1979 óta aktív jazz-punk trió sose hajhászta a hírnevet és magasról tett a trendekre, mégis komoly underground rajongótáborral dicsekedhet szerte a világban, és olyan zenészekre hatott, mint például Dave Grohl (Nirvana, Foo Fighters). Nevüket az erőszaktevők elleni demonstrálásból vették fel, és szociális érzékenységük szinte minden dalban felfedezhető. Két fő ismertetőjük a szövegeket átitató fekete humor (pl.: Cats, Sex and Nazis), és az utánozhatatlan hangzás, ahogy az atonális káoszból egy pillanat alatt gazdag dallamvilágba lépnek át, illetve ahogy a jazzes játszadozásból egy számon belül rockba úsznak, anélkül, hogy ez zavaró lenne akár a vájt fülűeknek is.
A Nomeansno mennybemenetele a Jello Biafrával készített 1991-es The Sky Is Falling And I Want My Mommy album volt, de azóta is hűek önmagukhoz és sorra gyártják az izzadságszagmentes, profi és egyedi punk alapvetéseket, mint például a Why Do They Call Me Mr. Happy? (1993). Kanadai nagyapáink utoljára a kilencvenes években fordultak meg nálunk az azóta már történelemmé vált Fekete Lyukban. Akik akkor látták őket és még életben vannak, biztosan kitöltik majd a WB virtuális jelenléti ívét, a fiatalabb generációnak pedig azért javallott a megjelenés, hogy végleg kimossák az agyukból a tévhitet, hogy a punk a Green Day-jel kezdődött.
A Nomeansno jelenleg a tavaly megjelent Ausfahrt című albumát turnéztatja. És a szemüveges punkok koncertvideóik tanúsága alapján (majdnem) ugyanazt nyújtják, mint húsz évvel ezelőtt. A koncerttel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy úgy látszik az évek múlásával és a fellépések számával fordítottan arányosan a tagok hallástartománya csökken, ugyanis kifejezett kérésükre, a szokásosnál jóval hangosabban fognak szólni - értsd: a WB a teljes hangfal állományát nagyobbra cseréli a buli kedvéért.
2007. november 18., 21:00 West Balkán - Nomeansno, Invasives
